Kulcsszavak Google-kereséshez
A magyar weben az internetes kereséseknek kb. 95 % a Google rendszerében indítják a felhasználók, ezzel a világcége nem csupán az online kereskedés fő befolyásoló erejévé és haszonélvezőjévé vált, hanem a weben indított, de utóbb a fizikai valóságban lezajló offline üzleti akciókban is döntő szerephez jutott. Ha egy cég például télikertépítéssel foglalkozik, akkor potenciális ügyfeleinek a nagy részét ma már nem azzal tudja elérni, ha benne van a telefonkönyvben, hanem ha rendelkezik olyan honlappal, amely a keresési listák élén szerepel a szolgáltatást jellemző szavakkal (pl. télikert, télikertépítés, szobakert, üvegház, pálmaház). Bár világviszonylatban más keresőrendszerek (Yahoo, Bing, Yandex) részesedése is jelentős, ám a magyar nyelvű kereséssel kezdődő talál és rákattint akció szinte kizárólag a Google közreműködésével zajlik, éppen ezért a weblapok top helyezését célként meghatározó tevékenység ennek a rendszernek a feltételei szerint zajlik. Helyes tehát a teljes komplex folyamatot ezzel a speciális vonatkozással meghatározni és úgy tekinteni, hogy nem általános értelemben vett weboldal optimalizációról van szó, hanem jellemzően a Google-szempontú keresőoptimalizálás tekinthető annak az eljárásnak, amely révén egy adott weblap keresőtalálati helyezése kedvezően alakul. És ha nevén nevezzük a keresőrendszert, legalább annyira indokolt azt is megnevezni, amire a tevékenység irányul: ezek pedig a kulcsszavak, lévén éppen ezekre nézve szükséges a TOP pozíciók megszerzése.
A kulcsszavas Google-keresőoptimalizálás specifikumai
Hogy melyik weboldal szerepel valamely kulcsszóval a listán az első, második, harmadik stb. helyen, azt – emberi beavatkozás nélkül – az igen gondosan tervezett és folyamatos fejlesztés alatt álló Google algoritmusok döntik el. Talán mondanunk sem kell: a nagy kereső abban érdekelt, hogy az élen olyan weblapok álljanak, amelyek a keresőközönség igényeinek eleget tesznek. A legtöbbször sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik egyazon témát illetően, ezek közül az kerül az élre, amelyik a Google általános és speciális szempontjainak leginkább megfelel. A több száz kritériumból álló szempontrendszert a világcég belső emberein és legfőbb fejlesztőin kívül senki sem ismeri pontosan. Bár léteznek a Google által nyilvánosságra hozott irányelvek és webmestereknek szóló ajánlások, az algoritmusokban táplált tényezők és azok fontossági sorrendje titkos. Nemrégiben egy olyan szakmai anyag is publicitást nyert, amely emberi, szakértői felülvizsgálat esetén szolgál irányadóul és azt rögzíti, milyen ismérvek alapján lehet egy honlapot értékelni, ám ilyen manuális felülvizsgálatra igen ritkán derül sor, a keresőszoftverek algoritmusa dönt, s hogy pontosan mely kritériumok alapján, arra inkább csak tapasztalati tények, kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni. A cég mindeközben új és új segédprogramokat dolgoz ki (ezek száma több tucatnyi), amelyek nem globálisan, hanem speciális faktorok alapján minősítik a honlapokat, a legismertebb ezek közül a Pingvin Algoritmus (Google Penguin Algorithm), amely a website linkprofilját analizálja és olykor szankciókkal sújtja az érdemtelenül élre került honlapokat. Egy-egy új algoritmus élesítésekor vagy a régebbiek frissítésekor-lefuttatásakor a cég főemberei tesznek nyilatkozatokat az aktuális újítási szempontokról, ám ezek gyakorta ellentmondásosak és csak pici szegmensét tárják fel a tényleges kritériumcsomagnak. Ezeket természetesen érdemes nyomon kísérni, a legtöbbet mégis a munka során szerzett tapasztalat jelenti: ez alapján érzékelhetők a legpontosabban, mi fontos, és mi kevésbé az, mi marad és mi változik az rangsorolásban.
Egy biztos: a játékszabályokat A Google diktálja és eközben nem az optimalizációval foglalkozók érdekeit nézi. Eddig ez rendben is lenne: ezek a feltételek, így fogunk dolgozni. Igen ám, de a játékmester időről időre illegálisnak, kerülendőnek, büntetendőnek minősít egyes mechanizmusokat, korábban elfogadott, bejáratott módszereket. Ilyen volt például a link-katalógusokban való regisztrálás. A Nagy Keresőnek sokáig semmi kifogása nem volt az ellen, ha egy weboldal azon a réven jut előre, hogy számos link-katalógusban szerepelteti magát a célzott kulcsszavakkal. 2012-től ez az eljárás szankcionálttá vált és más optimalizálási módszereket kellett alkalmazni. Születtek is kifinomultabb, kreatívabb eljárástípusok. Egy évvel később az algoritmus tovább szigorodott és gyakorlatilag maga a kulcsszavas linképítés (és optimalizáció) vált tiltottá.
Ami azzal járt, hogy azok is szorongatott helyzetbe kerültek, akik a korábban már tiltottnak bélyegzett mechanikus eljárásokat kerülve kellő kreativitással a tartalmi alapú keresőoptimalizálás eljárásait dolgozták ki és alkalmazták. 2013 október 4-én ők is arra ébredtek, hogy szakmailag kifogástalannak gondolt, bőséges tartalommal és sok-sok információval, a korábbi Google-szempontok maximális érvényesítésével futtatott weboldalak Google-helyezései brutális mértékben romlottak.
Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a Google nemcsak diktálja a szabályokat, hanem egyeduralmával élve bármikor meg is változtathatja őket, bármikor keresztülhúzhatja a hozzáértéssel kifogástalanul dolgozó SEO-szakemberek számításait, bármikor semmissé teheti akár sokéves munkájukat és gyakorlatilag azért ró ki büntetést, amit korábban maga engedélyezett (vagy írt elő).
A 2014-es őszi Pingvin-frissítés aztán részben felülbírálta a korábbi verzió kiszabta büntetéseket és sok webhelyet rehabilitált (ezek furcsa módon akkor is visszakerültek a listák élére, amelyek a várakozás éve alatt profilt váltottak), ám a lényeg most is az, hogy
kulcsszavas pozíciókat úgy kell elérnünk, hogy eközben a jellemzően kulcsszavas keresőoptimalizálás legfontosabb eljárásait nem alkalmazhatjuk.
Ez a kapitális ellentmondás sokáig áthidalhatatlan akadályként magaslott a szakemberek elé. A legtöbben egyszerűen nem vettek róla tudomást és folytatták a tiltás alá került módszerek alkalmazását. Szomorú megállapítani, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyéves rövid távon ők jártak jól. Erről részletesebben: Mi kerül a Google első helyére?
Mások a legkockázatosabb eljárástípusokat ugyan kiiktatták munkamódszereik közül, de újakat nem igazán dolgoztak ki helyette, dolgoztak abból, ami a kezükben maradt. Ők sem jártak rosszul: nem bizonyult igaznak sem az, hogy a rövid kulcsszavak helyett ezután az élőbeszédhez igazodó keresőkérdésekre kell válaszolniuk az oldalaknak a jó helyezéshez, sem az, hogy a kulcsszavak szerepeltetése és előfordulási formája a honlapon irreleváns a rangsorolásban. A Google hivatalos nyilatkozói ködösítettek, amikor ilyesmiket mondtak.
Ám mégsem volt fölösleges az én munkám sem, amikor gyökeresen új eljárásokat dolgoztam ki és kezdtem alkalmazni: bár igaz, hogy ezek sokkal több munkával és sokkal lassabban vezetnek eredményre, éppen ezért – láttam be utólag – önmagukban nem elegendőek az ilyen munkához: nem várható egy honlaptulajdonostól, hogy elfogadja: 1 hónapig csak az előkészületek folynak, és további 2 hónapig alig lesz változás a helyezések terén. De amikor majd készen a teljes támogatói rendszer, vagyis a 4-5, hónapban, hűha, na majd akkor….
Végül arra az álláspontra jutottam, hogy vegyítenem kell a régi (részben akár tiltott) metódusokat az újabban (2014-2015-ben) kidolgozottakkal. Így most nagyjából ezek szerint ez elvek szerint végzem a googleoptimalizálást:
A kulcsszavas Google-helyezések javításában
- fő hangsúlyt az általam kidolgozott organikus keresőoptimalizálás kap, ez képezi a munka alapját és keretét, ez határozza meg a SEO-stratégiát
- a honlaptartalom optimalizálásában
- nagyrészt visszatértem a klasszikus módszerekhez és érvényesítem a kulcsszavak megfelelő reprezentációját – de eközben fokozottan ügyelek a változatosságra, a halmozások és ismétlődések elkerülésére
- a linkprofil felépítésében
- az ugyancsak általam kidolgozott diszperzív és derivált linképítést részesítem előnyben – ez ugyan a kulcsszavas pozíciójavítást nagyon lassan eredményezi, viszont igen erősen javítja a céloldal internetes autoritását, hitelességét – a magas értékek birtokában aztán a helyezések is könnyebben jönnek és stabilabbak maradnak
- nem vetem el teljesen a kifejezetten kulcsszavas linképítés módszerét sem, de ügyelek arra, hogy ez ne legyen túlságosan koncentrált, tömény – és arányaiban ne dominálja a folyamatot
- igen korlátozott mértékben, de újabban szükségesnek gondolom a tiltottnak mondott módszerek alkalmazását: például a szakmai katalógusokban való link-elhelyezés igenis hasznos lehet, de ezek nem léphetik túl az összes link 1-2 %-át
- a közösségi keresőmarkatingben
- a korábbinál tudatosabban használom a tartalom- és linkmegosztó rendszereket
Ami pedig magukat a kulcsszavak fentebb említett reprezentációját illeti:
Kulcsszavak szerepeltetése a weboldalon
Ez a legkényesebb kérdések egyike. Nem jó, ha túl sok van, de az sem jó, ha nincsenek kihasználva az előfordulásra alkalmas lehetőségek. Ugyanakkor az is kontraproduktív, ha mindig mindenütt ugyanaz vagy ugyanazok a szavak szerepelnek. Én általában két általános szempont figyelembevételét tartom fontosnak:
- Ha van rá mód, szerepeltessünk kulcsszót a domainban, az oldal nevében (title), a leírásban (description), a keywords tagben, h1 és h2 címsorban, képek fájlnevében, alt és title tagjában, belső és kimenő linkszövegben, link title tagjében, felsorolásban, táblázatban, táblázat caption tagjében, használjuk félkövér és dőlt kiemeléssel… És persze simán, csak úgy, a folyószövegben
- DE eközben okosan vigyázzunk arra, ne mindig ugyanúgy és ne mindig ugyanaz a steril kulcsszó szerepeljen az előfordulásokban. Variáljuk a kontextust, a nyelvi alakokat, összetételeket, az írásmódot, használjunk egybe- és különírt alakot, ékezetes és ékhiányos formát, legyenek többes számú és ragozott alakok, váltogassuk a szavak sorrendjét. Ahol pontosan a tiszta kulcsszót használjuk, tegyünk elé-mögé más szavakat, ha az oldal címe maga a kulcsszó, ott a szöveg h1 címe már ne pontosan ez legyen, variáljunk a képek és linkek esetében is, stb. stb. Tehát: minden előfordulási lehetőséget használjunk ki, de ne halmozzuk túl és ne ismételgessük ugyanazokat az alakokat.
A külső linkek kulcsszavai
A diszperzív linképítés lényege, hogy kulcsszavas oldalra nem kulcsszóval lövünk, illetve lövünk kulcsszóval is, de mellé. Mivel ez a módszer szakmai titkaim közé tartozik, mindent nem árulok el róla, csak annyit, kulcsszavas linkek hiányában is lehet a le sem írt kulcsszóval optimalizálni. Cirka másfél év alatt többször kipróbált módszer – működik!
A derivált linképítés lényege, hogy nem magát a céloldalt, hanem a céloldalra linket küldő oldalt hivatkozom más oldalakról kulcsszavas linkekkel. Hatványozottan több munkát jelent és azzal a nem túl kívánatos mellékhatással járhat, hogy saját segédoldalunk beelőzi a voltaképpeni céloldalt. Óvatosan hát az ilyesmivel.
Ez a szoródásos és származtatott linképítés igen széles lehetőséget nyújt a kulcsszóhasználatban a teljes negligálástól a töményen kulcsszavas anchor text alkalmazásáig.
Kulcsszavas kontextus
Újabb szakmai titok. Minden optimalizációs projektum esetében gondosan ügyelek arra, hogy a hivatkozó (linket küldő) webhelyek magukra öltsék a hivatkozott (belinkelt) honlap jellegzetességeit, mi több, ez lényegi elemükké váljon. Ez biztosítja, hogy a linkelhelyezés ne keltse manipuláció gyanúját, hanem természetes utalásnak, hivatkozásnak tűnjön. A kulcsszavas kontextus kiépítése a legkényesebb szakmai feladat. Lásd még ezen a néven is, saját terminus technikusom alatt: a jellegzetesség rálényegítése (arvisura).
Keresőoptimalizálás – kulcsszó, kulcsszavas keresőoptimalizálás, keresési kulcsszavak, linképítés, keresőtalálati helyezés, weblap optimalizálás, link elhelyezés, weboldal tartalmi javítása seo-szempontok szerint
