Releváns tartalom, kontextus

Share
releváns szó jelentése

Mi jelent: RELEVÁNS? – Idevágó, valamire nézve mérvadó, meghatározó mennyiségű, többségű. Lásd még: relevancia.

Releváns jelentése

A releváns szó jelentése: idevágó, ide tartozó, a témában érvényes, az adott kérdésben mérvadó;  valamire nézve fontos, lényeges; kérdésre adekvát választ adó.

A releváns kontextus mint a tartalmi relevancia része

google-elso-helyEddig is tudta minden SEO-szaki, de 2016 tavaszán végre a Google egyik belső embere is kibökte: a rangsorolás két legfontosabb tényezője: a honlaptartalom és a bejövő linkek. Ez nyilvánvalóan nem ennek a két tényezőnek a puszta meglétére utal (hiszen tartalma végül is minden weboldalnak van és pár link is mutat legtöbbre), hanem azok tulajdonságaira, milyenségére vonatkozott. Mivel szakemberek voltak, akik kérdezték, a cég embere nem tartotta szükségesnek tisztázni, hogy pontosan milyen tartalomra és milyen linkekre utalt, vélhetőleg úgy gondolta, ezzel a kérdező is tisztában van. Ha magyarázni akarta volna, valószínűleg ilyen jelzőket használ: minőségi, információkban gazdag, érdeklődésre számot tartó, egyedi fogalmazású tartalom, no meg értékes honlapokról érkező, tematikailag kapcsolódó linkek. Ám meglehet, ezeket a körülírásokat ki is kerülhette volna, egyetlen jelzővel határozva meg, mi is a voltaképpeni elvárás. Szerintem ez így hangozhatott volna:

  • releváns tartalom
  • releváns linkek

Persze hogy pontosan ki mit ért relevancián, hogy mihez képes, mire nézve kell relevánsnak lennie a honlaptartalomnak és hivatkozásoknak, illetve még pontosabban: hogy a Google-algoritmusok mit  és mihez képest tekintenek relevánsnak – nos, ezen el lehetne vitatkozgatni, ám az szinte bizonyos, hogy a keresőalgoritmusok titkaiba a cég egyetlen belső embere se avatná be a kívülálló SEO-szakembereket, akik immáron másfél évtizede igyekeznek egyre bonyolultabb recepteket összeállítani arra nézvést, mit és hogyan kell tenni a weblapokkal ahhoz, hogy szeresse őket a Googlekereső, értelmezésemben: hogy relevánsnak találja őket.

Újabban tudható, hogy a Google-algoritmus cirka 200 nagyobb szempontcsoport és az egyes csoportokba sorolt,  egyenként átlagosan 50 faktor alapján végzi a rangsorolást.  Nyilvánvaló, hogy az összes titkos elvárásnak eleget tenni teljességgel lehetetlen (200 × 50 = 1000), azonban egyrészt a hivatalos közlésekből, másrészt a kiszivárgó információkból, de leginkább saját tapasztalatuk alapján a keresőoptimalizálással foglalkozók a honlaptartalom kialakításában számon tartanak 25-30 olyan valóban fontosnak tartott tényezőt, amelyre érdemes odafigyelni. Mindezek különböző technikai megfeleltetéseket és kulcsszavas reprezentációkat jelentenek, együttesen pedig tartalomépítési eljárások, módszerek és szakmai fogások, nem ritkán trükkök rendszerét képezik. Ám az egész szempontcsoport érvényesítésének a tárgya és célja mégiscsak belesűríthető ugyanabba az egyetlen fogalomba, és ez nem más, mint az említett relevancia. Éppen ennek biztosításához kell minél több különböző elvárásnak eleget tenni. Én a számos tényező közül most egyet ragadok ki, ez pedig a kontextus. Mégpedig a

releváns kontextus.

relevans-kontextusÁm mielőtt erre rátérnék, lépjünk egyet hátra és lássuk be: úgy általában nem is igazán lehet megmondani valamiről, hogy releváns-e. A kérdés feltevésének akkor van értelme, ha hozzátesszük: mire vonatkoztatva, mire nézve vagy mihez képest releváns egy honlapszöveg. Előbb tehát vizsgáljuk meg ezt:

Tematikus relevancia

Jó esetben minden honlapnak van valami (előre meghatározott) témája – a honlaptartalom, ezen belül főleg a szöveg, ezt a témát dolgozza fel ilyen, olyan, vagy amolyan formában. Ha tetszik: ezt a témát traktálja. Ha az adott témára vonatkozóan a szöveg hiteles, értékes információkat tartalmaz, ha el van látva megfelelő kísérőelemekkel (táblázatok, képek, linkek, videók), s ha mindez bizonyos technikai elvárásoknak megfelelően jelenik meg a webfelületen, mondhatjuk, hogy a website tematikailag releváns. Ezen belül roppant fontos továbbá, hogy érvényesüljön egy speciálisabb optimalizációs elvárás:

a kulcsszavas relevancia.

Ha a témát mondjuk 3 kulcsszó fejezi ki a legjellemzőbben, és ezek a kulcsszavak a SEO-szakik által pontosan ismert információs cellákban kellő számban, módon és változatosságban kapnak reprezentációt, akkor azt is elmondhatjuk, hogy a honlapnak megfelelő a kulcsszavas relevanciája. Ám a honlap megfelelőségének mértékét még tovább lehet javítani, a webtartalmat tovább lehet optimalizálni annak érdekében, hogy jobb pozícióba, lehetőleg első helyre kerüljön a keresőben az organikus találatok rangsorában, s ezzel forgalma a Google felől megnövekedjen.

De hát mi legyen még releváns?

Ha azt szeretnénk, hogy az adott témát megjelenítő kulcsszavakkal weboldalunk minél jobban szerepeljen a keresőtalálati rangsorban, túl kell lépnünk saját honlapunkon. El kell valamelyest vonatkoztatnunk a létrehozott tartalomól és kicsit a Google “fejével” kell gondolkoznunk. Meglehet, hogy a keresőrobotok a weboldalunkat vizsgálva mindent a legnagyobb rendben találnak – de pontosan tudjuk, hogy a világkereső nemcsak vizsgál, hanem össze is hasonlít. A más honlapokkal való egybevetés, a hihetetlenül nagy adatbázis-háttérre alapozott összehasonlítás a Google legfőbb tudása – éppen ebből tud általános szempontokat kikristályosítani és éppen ezekhez méri hozzá az egyes weblapokat. Az összehasonlító honlapértékelés felől nézve juthatunk arra a megállapításra, hogy a tartalmi és a kulcsszavas relevancia mellett biztosítanunk kell a releváns kontextust is. Hogy ezt miként értem, világítsa meg egy példa.

Relevancia a “szamizdat” példáján

szamizdat szöveg

Orosz szamizdat kiadványok

Tegyük fel, hogy “szamizdat” témában releváns honlaptartalmat hoztunk létre. A Kádár-korszak első független magyarországi szamizdat-sajtó kiadványaival foglalkoztunk, ismertettük, hogy ezek melyek is voltak, kik bábáskodtak létrehozásukban, mi képezte tartalmukat, melyek voltak a kiadás körülményei, mi volt a sokszorosítási technológia, kik és hogyan terjesztették. Az információgazdagságot biztosítandó bemutatunk néhány fénymásolatot, borítólapot, megadjuk a könyvészeti adatokat, illetve azt is közöljük egy összefoglaló táblázatban, jelenleg hol, melyik könyvtárban, levéltárban vagy magánygyűjteményben és milyen katalógusszám alatt találhatók ezek az unikális sajtótermékek. Felsoroljuk a szamizdatos kiadókat is természetesen AB-től a Beszélőn át az Áramlatig.

Ki kételkedne abban, hogy az ilyen anyagot tartalmazó weboldal a “szamizdat” témát illetően releváns tartalmúnak tekinthető?

Kis odafigyeléssel és szaktudással elérhetjük azt is, hogy ne csak a tematikai, hanem a kulcsszavas relevancia is érvényesüljön, a néhány legfontosabbnak gondolt kifejezést szerepeltetjük a honlap url-jében, nevében, leírásában, címsoraiban, tipográfia kiemeléseiben, képszövegeiben, így a weboldal  nemcsak arra a kulcsszóra nézve lesz releváns, hogy szamizdat, hanem például arra is, hogy magyar szamizdat, első magyar szamizdatok, de releváns lehet a kiadványok címére nézve is, tehát például azzal, hogy Marx-körkérés, Túlpartról, Beszélő, Égtájak között – hiszen ezek szerepeltetése megfeleltethető a Google-elvárásoknak. Mégis előfordulhat, hogy mindez nem elegendő a sikerhez

relevans-kontextus-kulcsszo

Szövegösszefüggések

Ami teljesült:

  • tematikus relevancia
  • kulcsszavas relevancia

Ami viszont még hiányzik

  • a releváns kontextus

Minden fogalomnak, szónak, jelentésnek megvan a maga fogalmi kapcsolati hálója, összefüggésrendszere. A honlaptartalom optimalizálása szempontjából itt elsősorban nem szemantikai hálózatra gondolok, vagyis nem a jelentésbeli összefüggések láncolatára. Ezek természetesen nagyon fontosak, de én itt az egyes szavaknak az együttszereplési gyakoriságára gondolok. Egyszerűbben: minden szónak megvan a saját szóbokra, szófelhője, amely azokból a kifejezésekből áll, amelyekkel a leggyakrabban szerepel együtt a szövegekben.

Ha például sok fontos honlapon megadták a szamizdat szó eredetét, definícióját és jelentésének a leírását (mint teszik ezt például a jelenleg a találati lista élén szereplő weblapok), akkor ezeken a helyeken a kulcsszavunk együtt szerepel a szovjet, a keleti blokk, a diktatúra és a cenzúra szavakkal. Ha részletesebb leírásokról van szó, akkor nagy valószínűséggel olyan kifejezések környezetében szerepel, mint független sajtó, illegális könyvkiadás, konspiráció, titkos nyomda, kiadványok elkobzása, sajtószabadság, hatóság, hatalom, rendőrségi zaklatás, illegális terjesztés, rendszerellenes propaganda stb. Ha hangsúlyosak a magyar vonatkozások, akkor valószínű a Kádár-korszak, a rendszerváltás előtt vagy a demokratikus ellenzék kifejezések együttes előfordulása a szamizdat szóval.

Ha ez említett és ezekhez hasonló kulcskifejezések a mi szövegtartalmunkban nem (vagy csak elvétve) fordulnak elő, akkor látszólag hiába releváns az oldalunk, ez a relevancia mégsem elégséges, mivel nem teremtettünk releváns kontextust a választott téma számára.

Releváns kontextus létrehozása

releváns kontextus. releváns tartalom

Releváns kontextus. A szavak, kifejezések hálózatszerűen kapcsolódnak össze és felhőt alkotnak a gócok körül.

Ha tehát nyilvánvaló számunkra, hogy minden szó, fogalom, kifejezés esetében léteznek olyan más szavak, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő környezetében, akkor nyilvánvalónak kell annak is lennie, hogy a Google regisztrálja ezeket az összefüggéseket és az újonnan indexált honlapokat egybeveti az adatbázisában tároltakkal atekintetben, előfordulnak-e rajta a leggyakoribb, legtipikusabb kifejezések. Azaz: megvizsgálja az adott téma, az adott kulcsszavak kontextusát. Ez utóbbit relevánsnak akkor találja, ha minél több kapcsolódó kifejezést megtalál weboldalunkon a legfontosabbak, legjellemzőbbek közül.

A honlap (és jellemzően a szöveg) tartalmi relevanciáját tehát nemcsak az határozza meg, hogy egy adott témát illetően megfelelően hiteles, részletes, informatív, értékes – hanem az is, hogy teremt-e a témája számára releváns szövegkörnyezetet.

Következtetés: tartalmi relevancia csak releváns kontextussal jöhet létre.

Összegzés:

Egy honlap tartalmát a Google-megfeleltetések felől nézve általános SEO-értelemben akkor tekinthetjük relevánsnak, ha mind a témát, mind annak kontextusát tekintve releváns – ezeket egészíti ki a speciális SEO-szempont, a kulcsszavas relevancia.

LEGKÖZELEBB A BACKLINKEK RELEVANCIÁJÁRÓL ÉRTEKEZEM

Releváns honlaptartalom

SEO-tanács honlapépítőknek és -optimalizálóknak:

A weblap jó szerepléséhez a Google-keresőben a tematikus és a kulcsszavas relevancia mellett az optimalizálás során biztosítani kell a releváns szövegkörnyezetet is.

honlapoptimalizálás jó google helyezéshez, releváns szövegtartalom és kulcsszavas relevancia, releváns szövegkörnyezet, releváns kontextus biztosítása, google optimalizálás, honlap, weboldal, weblap, releváns tartalom,  kulcsszó-relevancia, szöveg, tartalom

Relevancia jelentése

A relevancia latin eredetű szó, magyar jelentését egyetlen szóval nem lehet meghatározni, legpontosabban ezek a szinonímák írják körül: fontosság, jelentőség, jelentékenység, megfelelőség, hitelesség, illetékesség valamilyen témát illetően. A relevancia kifejezést leginkább akkor használják, ha valaminek (pl. információnak) a helyénvalóságát, valamire vonatkozóan a megfelelőségét, egy kérdésben való alkalmazhatóságát  hangsúlyozzák. Valami tehát akkor releváns, ha a tárgyhoz tartozik, kapcsolódik hozzá. A releváns jelentése: idevágó, ide tartozó, a témát megvilágító, a kérdésre adekvát választ adó. További jelentések: meghatározó mennyiségű, meghatározó többségű (pl. statisztikában), fontos, lényeges. Ellentétének, az irrelevánsnak a jelentése: nem meghatározó, nem a tárgyhoz tartozó, nem idevágó, az ügyben jelentéktelen, a kérdésben lényegtelen, nem helytálló, vagyis olyan adat, tény, megállapítás, közlés, vélemény, amelyre az adott témát, kérdést, tárgyat, ügyet illetően nem szükséges tekintettel lenni, amellyel nem kell számolni.

Share

Seo-fogalmak: mi a honlap optimalizálás?

Share

Mit is jelent a honlap-optimalizálás?

honlap optimalizálás, seo

Mi a honlapoptimalizálás

Előfordul, hogy még a szakmai weblapokon is keveredik a honlap-optimalizálás, keresőmarketing,  keresőoptimalizálás, Google-optimalizálás fogalma, néha még a linképítés vagy a SEO is befigyel – sokan egymás szinonimájaként használják ezeket a kifejezéseket, s bár tudják, hogy mást-mást jelentenek, egyszerűbb közülük eggyel megnevezni a teljes munkafolyamatot és tevékenységi kört. Így aztán nem csoda, ha a laikusok végképp nem tudnak könnyen különbséget tenni a jelentések között. A helyzetet az bonyolítja, hogy egyrészt valóban rokon értelmű szavakról, szinonimákról van szó, másrészt ezek egy része hierarchikus viszonyban áll egymással, így egyikük jelentésének átvitele a másikra inkább metonimikus tágítás-szűkítés – márpedig az eszerint történő használat zavart kelthet az értelmezésben.

A legfontosabb fogalmak felosztását, alá-fölé-mellé rendelést talán valahogy így lehet elképzelni:

online marketing

  • keresőmarketing
    • keresőoptimalizálás
      • honlapoptimalizálás
      • linképítés
    • linkmarketing
    • hirdetés, reklám, public relations
    • közösségi marketing

Az internetes, azaz online marketing  fő kategóriáját, a keresőmarketinget (angol rövidítése: SEM) a weben zajló olyan marketingtevékenységnek képzelhetjük el, amely igen változatos módszerekkel igyekszik a keresőtalálatok befolyásolása és felhasználása révén üzleti pozíciót szerezni (megtartani) valamely internetes entitás számára. Ide a reklámtól, PR-tól, közösségi oldalak felhasználásától és a klasszikus keresőoptimalizálástól (erről alább esik még szó) igen sok minden tartozik: pénzfizetéssel, közösségépítéssel és tartalomoptimalizációs munkával, illetve ezek vegyítésével elért eredmények egyaránt sorolhatók ide. A jelentést a két összetevő sűríti magába: a keresőmarketing olyan marketing, amely az internetes keres-megtalál-rákattint interakcióval függ össze.

A keresőmarketingen belül speciális tevékenység a keresőoptimalizálás (SEO), amely klasszikus értelemben kizárólag az organikus keresőtalálatokat veszi célba, azaz sem a fizetett linkek, sem a PR vagy a web-marketing körébe tartozó munkák nem tartoznak ide, csupáncsak arra megy ki a játék, hogy a nem hirdetett, nem fizetett, azaz organikus keresőtalálatok között hová sorolnak egy adott weblapot a keresőalgoritmusok (a valóságban persze ritkán lehet az éles határokat megvonni a SEO és a SEM között).

Lejjebb lépdelve a hierarchikus felosztásban: maga a keresőoptimalizálás két élesen elhatárolható munkafázisból áll, az első on site, a második off site jellegű:

  1. ez a honlap optimalizálás
  2. és a linképítés.

A cikk címének megfelelően ezek közül most az első mibenlétének a tisztázását igyekszem megejteni egy tömör definícióval:

A honlap optimalizálás a keresőoptimalizáló folyamatnak az a munkafázisa, amely konkrétan a honlap tartalmi és szerkezeti elemeinek, valamint ezek viszonyának az optimalizálására irányul és ezen a réven teszi a honlapot mind alkalmasabbá arra, hogy a keresőprogramok a kulcsszavas találati listák élére sorolják.

A honlapoptimalizáció eredményeként két fontos elvárásnak kell megvalósulnia. Az optimalizált weboldal:

  • legyen maximálisan keresőbarát
  • a kulcsszavakra nézve legyen releváns

Hogy mitől számít egy webhely keresőbarátnak és a SEO területén mit értünk kulcsszavas relevancián, azt tíz év tanulás és gyakorlat után én már tudni vélem…

A másodikként említett linképítés már nem magán a honlapon igyekszik a keresési kondíciójavítani, hanem külső wehelyekről való hivatkozások, linkek révén.

A honlapoptimalizálás és linképítés viszonyát úgy lehet elképzelnünk, hogy az optimalizálás előbbi során áramvonalassá tesszük hajónkat, javítunk a súlyelosztáson, kialakítjuk a hajótest, az  árbócmagasság és a vitorlafelület legjobb arányát, könnyen kezelhetővé tesszük a kormánykereket, a legjobb matrózokat állítjuk szolgálatba… A hajó készen áll arra, hogy megnyerje a vitorlásversenyt. Ám a szelet ehhez a linképítés tereli vitorlánkba.

A honlapon olvasható további részletekből megtudható, miért történik manapság minden optimalizáció a Google keresőre szabottan és miért egyre gyakoribb az egész processzusra nézve a

Mit jelent: honlapoptimalizálás?

SEO-FOGALMAK: google organikus találat, honlap optimalizáció, web oldal optimalizálás, online marketing, keresőoptimalizálás, kreatív linképítés, tartalmi alapú honlap optimalizálás, weboldal optimalizáció, google helyezés javítása, első hely, első oldal. Mit jelent a honlapoptimalizálás? SEO-fogalmak jelentése:  online kereső marketing, Google linképítés, weboldal optimalizálás, keresőbarát forma, releváns tartalom, találatoptimalizálás, kulcsszó-relevancia, keresőbarát tartalom

Share

Google Pingvin 2015: nem lesz frissítés

Share

Hitelesnek tűnő külföldi forrásokra hivatkozva több magyar szakmai blog is közreadta a hírt: az idén már nem frissül a Google Pingvin Algoritmus (Google Penguin Algorithm). Ha helytálló, hogy ezt a Google szóvivője emailban közölte több keresőoptimalizálási szakportállal, akkor ez megelőző hivatalos-félhivatalos közléseik cáfolata is egyben, korábban ugyanis inkább azt kommunikálták a cég vezető emberei, hogy még az idén lefuthat az algoritmus (igaz, azt is jelezték, hogy még nincs teljesen készen). Most a szóvivő közlése szerint a közelgő ünnepekre tekintettel halasztották újév utánra.

pingvin-algoritmus-googleAz előzmények ismeretében ezt nem árt fenntartással fogadni. Előfordult már, hogy épp decemberben történt olyan frissítés, amelyet nem sokkal korábban egyik vezető emberük nagyjából kizártnak tartott. Ez a PageRank értékek nyilvános frissítése volt: akkor, 2013 vége felé egy főmufti nyilvánosan feltett kérdésre válaszolva nyilatkozott úgy, hogy nagyon meglepné, ha lenne még abban az évben PageRank-frissítés. És december 6-án lett. Viszont aztán soha többé… De az is megtörtént, hogy titokban lecserélték a fő keresőmotort (valamikor 2013 nyarának a végén élesítették a Kolobrit – Google Humminbird), majd szeptember végén bejelentették, hogy már fut egy ideje….

Szóval nem árt két vonatkozásban is tamáskodni:

  • vajon valóban az ünnepek miatt történt-e Pingvin lefuttatásának az elhalasztása, avagy egyszerűen oly mértékben elmaradtak a fejlesztéssel, hogy nem tudják tartani a korábbi jelzéseknek megfelelő időpontot
  • a bejelentés ellenére simán előfordulhat, hogy mégis futni kezd a Pingvin, aztán utólag vagy azt kommunikálják, hogy véletlenül történt a frissítés (mint tették a PageRank esetében), vagy azt, hogy már működik egy ideje….

Ennél persze valószínűbb, hogy a fejlesztők valóban mind kivették megérdemelt szabadságukat és elutaztak telelni, a teljesen el nem készült verziót pedig még próbaként sem merték élesíteni.

Mit várunk az új Pingvintől?

Akik büntetésben vannak, most már több mint egy éve várják a rehabilitációjukat. Utoljára 2014 októberében Pingvin 3.0 néven frissült az algoritmus egy finomítottabb verziója  (a 2013-as durvábbak után), amely kiengedte a büntetésből azoknak a weboldalaknak a jó részér (de korántsem mindegyiket), amelyeket a túl szigorúnak látszó korábbi változatok (2.0, 2.1…) hátrasorolással vagy a kulcsszavas listákról való teljes kitiltással szankcionáltak, ugyanakkor új büntetéseket is bőven kiosztott, leginkább spam linkek miatt. Azok a honlaptulajdonosok, akik azóta megtisztították oldaluk linkprofilját (pl. katalógusokból érkező hivatkozásoktól), azóta is hasztelan várják a rehabilitációt, felülbírálatot is hiába kértek.

Ez az indokolatlanul hosszú várakozás megkérdőjelezi a Google alapelveit és elvárásait, kétségessé teszi, érdemes volt egyáltalán a linkprofil megtisztításával időt tölteni. Egy teljes év alatt új weboldallal egy teljesen új, tiszta hátterű brendet is fel lehetett volna építeni…

A várakozás mégis nagy: az új Pingvin-verzió állítólag folyamatos futtatású lesz, azaz adatbázisa majd naprakészen frissül és a szoftver nem egyszer értékeli sorra az indexelt szájtokat, hanem folyamatosan munkában áll majd, így időről időre minden webegységet újraminősít és vagy javít, vagy nem módosít, vagy ront a besorolásán.

Ha valóban így működik a jövőben, az módot adhat arra, hogy a webmesterek és SEO-szakik is rugalmasabban végezzék az optimalizáló és linképítő munkát, ne tapogatózzanak hónapokig sötétben.

Ezzel együtt a lassan 14 hónapnyi várakozás és a mostani halasztás alapjaiban megkérdőjelezi ezt az egész Pingvin-projektet, mi több, valamelyest hitelteleníti a Google-nak a minőségi webtartalmak melletti elkötelezettségét. A Pingvin-sztori ugyanis nem egyértelműen sikertörténet. Bár meglehet, hogy a 2012 óta történt frissítések összességükben valóban javították a találatok minőségét, talán valóban gyakrabban kapunk a listák élén a keresésünkre nézve releváns szájtokat, talán valóban kevesebb a top helyezést bitorló érdemtelen weboldal – de a szűrés korántsem tökéletes. Bizony igen gyakran előfordul, hogy gyenge, értéktelen, információkban szegény, a témában eligazítást nem adó honlapok parádéznak az organikus találatok élén, s ha linkprofiljukat is megvizsgáljuk, kiderülhet, hogy a szájt a Google összes ellenjavallata ellenére mégis ott tanyázik az kulcsszavas rangsor élén. Hiába lett az ilyen oldal kevesebb, ám a tény, hogy jelenlétük szembetűnő, alapjaiban megkérdőjelezi a világcég spamtartalmak és linkelési helyezésmanupulációk elleni küzdelmének eredményességét.

Ha megengedünk magunknak kis rosszindulatot és nem vagyunk túlságosan naivak, tisztában lehetünk azzal, hogy a minőségi webtalálatok melletti elkötelezettségnél csak a saját anyagi érdekei iránti elkötelezettség lehet nagyobb. Mert hát ugye a gyönge tartalmak ellen a Nagy Keresőnek akkor nincs kifogása, ha a tulajdonos AdWords hirdetést vásárol és gagyi szájtja a találati listák legtetején villog. Ám ha ugyanez a weblap az organikus találatok közt is jól szerepel, akkor jár neki a büntetés, mert oda csak manipulációval kerülhetett.

Vagyis: ha szigorúan vesszük, akkor a Google nem azért küzd a jó minőségi találatokért és a spam tartalmak ellen, nem azért nem engedi az érdemtelennek gondolt oldalakat a listák élére, mert elvi alapon ennyire elvhűen minőségpárti, hanem azért, hogy a jó helyezésre más módon eredménytelenül aspiráló (üzleti célú) weboldalak tulajdonosai a Google-től vásárolt szolgáltatás, a hirdetett linkek révén érvényesüljenek a piacon. Ne a tartalomoptimalizálásért és a linképítésért fizessenek keresőmarketing-cégeknek és SEO-szakembereknek, hanem inkább indítsanak AdWords-kampányt.

Ezért nem sürgős annyira ez az új, folyamatos futtatású Pingvin, ezért költheti a tojásait több mint egy évig. Nem olyan rossz üzlet büntetésben tartani az eddig (talán esetenként túl szigorú) szankciók kárvallottjait, ezért célszerű lebegtetni az élesítés időpontját, ezért érdemes éreztetni: nemcsak hogy én diktálom a szabályokat, hanem az is én vagyok, aki menet közben minden következmény nélkül meg is változtathatom a magam alkotta szabályokat.  A Google ezen a téren (is) nagyhatalmi politikát folytat.

A Google félelemben tarja a weblaptulajdonosokat

google-pingvin-2015

A Google-Pingvin fenyegetettséget jelent

Van, aki ennél is tovább megy a bírálatban. Az ite.hu keresőoptimalizálási portál bizonyos Jenny Halasz blogbejegyzését ismertette a minap. A nevéből ítélve alighanem magyar származású szerző cikkében abból indul ki, hogy régen az internet nyílt és szabad véleményközösség volt, az egyes vélemények mások oldalairól kapott linkek alapján nyertek nagy nyilvánosságot. A linkelés a természetes érdeklődés és tetszésnyilvánítás őszinte eszköze volt. A Google ezt a szabad nyitottságot használta ki, és erre építette fel egész keresőrendszerét. (Valóban: a keresőknek eleve azok a webhelyek kerülnek a figyelemterébe, amelyeket sok más oldal linkel). Ám a honlaptulajdonosok, bloggerek, fórumozók linkelési hajlamát és a kereszthivatkozások által kirajzolt háló tulajdonságait kihasználva elkezdett büntetéseket is kiosztani a szerinte manipulatív céllal felkerült linkek miatt. A sorozatos büntetések elültették a félelmet a weboldaltulajdonosok körében. A szabad közösséget ma átjárja a félelem. Ez pedig tönkretette a szabad linkelést. Ma már csak kiszámított, célzatos linkelés létezik, ez pedig tönkretette azt a linkelésben megvalósuló szabad vélemény-nyilvánítást, ami a Google algoritmusainak az alapját adta valaha. A szerző szerint a Penguin Algorithm kicsúszott alkotóinak irányítása alól, és a kudarc az egész rendszert alapjaiban kérdőjelezi meg.

Legyünk tárgyilagosak: a Pingvin csak válaszlépés

Nos, a fenti állítások kicsit egyoldalúak, de elgondolkodtatók. Hogy a Nagy Nyomkereső valóban ide jutott-e, azon lehet vitatkozni. Ám azt hiszem, a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tenni: sajnos éppen a honlaptulajdonosok és az általuk megbízott keresőmarketingesek voltak azok, akik a linkelésben rejlő lehetőségeket manipulatív módon kezdték alkalmazni a jobb helyezések megszerzése érdekében. Erre adott válaszlépés a Pingvin bevezetése.

Ha szigorúak vagyunk a Google-lal szemben, legyünk magunkkal szemben is azok. Amennyiben tartalma alapján arra érdemtelen weblapot juttatunk a találati oldalak élére, akkor ezzel voltaképp meghekkeljük a Google-listát. Persze mondhatjuk: lelkiismeretes SEÓs nem tesz ilyet. De miért is nem? Ha a Gugli sok millió honlap esetében évek óta eltűri, hogy gagyi szájtok vezessék az organikus listákat, és ha tartalmi kifogások nélkül bármilyen szemét oldal fizetett linkjét kiteszi találatai élére, akkor miért éppen a honlapoptimalizátor csináljon lelkiismereti kérdést abból, hogy az ő munkája nyomán a gyengébb tartalmú weboldal megelőzi a nála jobbakat a találati listán?

SEO-Katekizmus

Én magam ezt mégis másképp gondolom. Az én virtuális SEO-Kiskátémban pontokba szedve szó szerint ez áll:

  1. Csak kiváló minőségű, értékes tartalmú honlap linkprofiljának a felépítését vállald el.
  2. Ha a weboldal nem ilyen, ajánlj tulajdonosának tartalomfejlesztést, hogy ilyenné váljon.
  3. Ha bármilyen okból a weblap tartalma nem fejleszthető nívóssá és értékessé, SEO helyett ajánld az AdWords adta lehetőséget

Attól, hogy a Google él és visszaél hatalmával, neked még nem feltétlenül kell partizánná, anarchistává, manipulátorrá, hekkerré, linkterroristává válnod. Ne vedd fel a fekete kalapot.

———–

Nem lesz Google Pingvin algoritmusfrissítés 2015-ben

Hivatalos bejelentés szerint a Google Pingvin-algoritmusa már nem frissül 2015-ben.  Valóban félelemben tartja a a Penguin Algorithm a weblaptulajdonosokat?

Share

Kulcsszavas keresőoptimalizálás

Share
kulcsszavak: google kereső optimalizálás

Kulcsszavak Google-kereséshez

A magyar weben az internetes kereséseknek kb. 95 % a Google rendszerében indítják a felhasználók, ezzel a világcége nem csupán az online kereskedés fő befolyásoló erejévé és haszonélvezőjévé vált, hanem a weben indított, de utóbb a fizikai valóságban lezajló offline üzleti akciókban is döntő szerephez jutott. Ha egy cég például télikertépítéssel foglalkozik, akkor potenciális ügyfeleinek a nagy részét ma már nem azzal tudja elérni, ha benne van a telefonkönyvben, hanem ha rendelkezik olyan honlappal, amely a keresési listák élén szerepel a szolgáltatást jellemző szavakkal (pl. télikert, télikertépítés, szobakert, üvegház, pálmaház). Bár világviszonylatban más keresőrendszerek (Yahoo, Bing, Yandex) részesedése is jelentős, ám a magyar nyelvű kereséssel kezdődő talál és rákattint akció szinte kizárólag a Google közreműködésével zajlik, éppen ezért a weblapok top helyezését célként meghatározó tevékenység ennek a rendszernek a feltételei szerint zajlik. Helyes tehát a teljes komplex folyamatot ezzel a speciális vonatkozással meghatározni és úgy tekinteni, hogy nem általános értelemben vett weboldal optimalizációról van szó, hanem jellemzően a Google-szempontú keresőoptimalizálás tekinthető annak az eljárásnak, amely révén egy adott weblap keresőtalálati helyezése kedvezően alakul. És ha nevén nevezzük a keresőrendszert, legalább annyira indokolt azt is megnevezni, amire a tevékenység irányul: ezek pedig a kulcsszavak, lévén éppen ezekre nézve szükséges a TOP pozíciók megszerzése.

A kulcsszavas Google-keresőoptimalizálás specifikumai

Hogy melyik weboldal szerepel valamely kulcsszóval a listán az első, második, harmadik stb. helyen, azt – emberi beavatkozás nélkül – az igen gondosan tervezett és folyamatos fejlesztés alatt álló Google algoritmusok döntik el. Talán mondanunk sem kell: a nagy kereső abban érdekelt, hogy az élen olyan weblapok álljanak, amelyek a keresőközönség igényeinek eleget tesznek. A legtöbbször sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik egyazon témát illetően, ezek közül az kerül az élre, amelyik a Google általános és speciális szempontjainak leginkább megfelel. A több száz kritériumból álló szempontrendszert a világcég belső emberein és legfőbb fejlesztőin kívül senki sem ismeri pontosan. Bár léteznek a Google által nyilvánosságra hozott irányelvek és webmestereknek szóló ajánlások, az algoritmusokban táplált tényezők és azok fontossági sorrendje titkos. Nemrégiben egy olyan szakmai anyag is publicitást nyert, amely emberi, szakértői felülvizsgálat esetén szolgál irányadóul és azt rögzíti, milyen ismérvek alapján lehet egy honlapot értékelni, ám ilyen manuális felülvizsgálatra igen ritkán derül sor, a keresőszoftverek algoritmusa dönt, s hogy pontosan mely kritériumok alapján, arra inkább csak tapasztalati tények, kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni. A cég mindeközben új és új segédprogramokat dolgoz ki (ezek száma több tucatnyi), amelyek nem globálisan, hanem speciális faktorok alapján minősítik a honlapokat, a legismertebb ezek közül a Pingvin Algoritmus (Google Penguin Algorithm), amely a website linkprofilját analizálja és olykor szankciókkal sújtja az érdemtelenül élre került honlapokat. Egy-egy új algoritmus élesítésekor vagy a régebbiek frissítésekor-lefuttatásakor a cég főemberei tesznek nyilatkozatokat az aktuális újítási szempontokról, ám ezek gyakorta ellentmondásosak és csak pici szegmensét tárják fel a tényleges kritériumcsomagnak. Ezeket természetesen érdemes nyomon kísérni, a legtöbbet mégis a munka során szerzett tapasztalat jelenti: ez alapján érzékelhetők a legpontosabban, mi fontos, és mi kevésbé az, mi marad és mi változik az rangsorolásban.

Egy biztos: a játékszabályokat A Google diktálja és eközben nem az optimalizációval foglalkozók érdekeit nézi. Eddig ez rendben is lenne: ezek a feltételek, így fogunk dolgozni. Igen ám, de a játékmester időről időre illegálisnak, kerülendőnek, büntetendőnek minősít egyes mechanizmusokat, korábban elfogadott, bejáratott módszereket. Ilyen volt például a link-katalógusokban való regisztrálás. A Nagy Keresőnek sokáig semmi kifogása nem volt az ellen, ha egy weboldal azon a réven jut előre, hogy számos link-katalógusban szerepelteti magát a célzott kulcsszavakkal. 2012-től ez az eljárás szankcionálttá vált és más optimalizálási módszereket kellett alkalmazni. Születtek is kifinomultabb, kreatívabb eljárástípusok. Egy évvel később az algoritmus tovább szigorodott és gyakorlatilag maga a kulcsszavas linképítés (és optimalizáció) vált tiltottá.

Ami azzal járt, hogy azok is szorongatott helyzetbe kerültek, akik a korábban már tiltottnak bélyegzett mechanikus eljárásokat kerülve kellő kreativitással a tartalmi alapú keresőoptimalizálás eljárásait dolgozták ki és alkalmazták. 2013 október 4-én ők is arra ébredtek, hogy szakmailag kifogástalannak gondolt, bőséges tartalommal és sok-sok információval, a korábbi Google-szempontok maximális érvényesítésével futtatott weboldalak Google-helyezései brutális mértékben romlottak.

Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a Google nemcsak diktálja a szabályokat, hanem egyeduralmával élve bármikor meg is változtathatja őket, bármikor keresztülhúzhatja a hozzáértéssel kifogástalanul dolgozó SEO-szakemberek számításait, bármikor semmissé teheti akár sokéves munkájukat és gyakorlatilag azért ró ki büntetést, amit korábban maga engedélyezett (vagy írt elő).

A 2014-es őszi Pingvin-frissítés aztán részben felülbírálta a korábbi verzió kiszabta büntetéseket és sok webhelyet rehabilitált (ezek furcsa módon akkor is visszakerültek a listák élére, amelyek a várakozás éve alatt profilt váltottak), ám a lényeg most is az, hogy

kulcsszavas pozíciókat úgy kell elérnünk, hogy eközben a jellemzően kulcsszavas keresőoptimalizálás legfontosabb eljárásait nem alkalmazhatjuk.

Ez a kapitális ellentmondás sokáig áthidalhatatlan akadályként magaslott a szakemberek elé. A legtöbben egyszerűen nem vettek róla tudomást és folytatták a tiltás alá került módszerek alkalmazását. Szomorú megállapítani, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyéves rövid távon ők jártak jól. Erről részletesebben: Mi kerül a Google első helyére?

Mások a legkockázatosabb eljárástípusokat ugyan kiiktatták munkamódszereik közül, de újakat nem igazán dolgoztak ki helyette, dolgoztak abból, ami a kezükben maradt. Ők sem jártak rosszul: nem bizonyult igaznak sem az, hogy a rövid kulcsszavak helyett ezután az élőbeszédhez igazodó keresőkérdésekre kell válaszolniuk az oldalaknak a jó helyezéshez, sem az, hogy a kulcsszavak szerepeltetése és előfordulási formája a honlapon irreleváns a rangsorolásban. A Google hivatalos nyilatkozói ködösítettek, amikor ilyesmiket mondtak.

Ám mégsem volt fölösleges az én munkám sem, amikor gyökeresen új eljárásokat dolgoztam ki és kezdtem alkalmazni: bár igaz, hogy ezek sokkal több munkával és sokkal lassabban vezetnek eredményre, éppen ezért – láttam be utólag – önmagukban nem elegendőek az ilyen munkához: nem várható egy honlaptulajdonostól, hogy elfogadja: 1 hónapig csak az előkészületek folynak, és további 2 hónapig alig lesz változás a helyezések terén. De amikor majd készen a teljes támogatói rendszer, vagyis a 4-5, hónapban, hűha, na majd akkor….

Végül arra az álláspontra jutottam, hogy vegyítenem kell a régi (részben akár tiltott) metódusokat az újabban (2014-2015-ben) kidolgozottakkal. Így most nagyjából ezek szerint ez elvek szerint végzem a googleoptimalizálást:

A kulcsszavas Google-helyezések javításában

  • fő hangsúlyt az általam kidolgozott organikus keresőoptimalizálás kap, ez képezi a munka alapját és keretét, ez határozza meg a SEO-stratégiát
  • a honlaptartalom optimalizálásában
    • nagyrészt visszatértem a klasszikus módszerekhez és érvényesítem a kulcsszavak megfelelő reprezentációját – de eközben fokozottan ügyelek a változatosságra, a halmozások és ismétlődések elkerülésére
  • a linkprofil felépítésében
    • az ugyancsak általam kidolgozott diszperzív és derivált linképítést részesítem előnyben – ez ugyan a kulcsszavas pozíciójavítást nagyon lassan eredményezi, viszont igen erősen javítja a céloldal internetes autoritását, hitelességét – a magas értékek birtokában aztán a helyezések is könnyebben jönnek és stabilabbak maradnak
    • nem vetem el teljesen a kifejezetten kulcsszavas linképítés módszerét sem, de ügyelek arra, hogy ez ne legyen túlságosan koncentrált, tömény – és arányaiban ne dominálja a folyamatot
    • igen korlátozott mértékben, de újabban szükségesnek gondolom a tiltottnak mondott módszerek alkalmazását: például a szakmai katalógusokban való link-elhelyezés igenis hasznos lehet, de ezek nem léphetik túl az összes link 1-2 %-át
  • a közösségi keresőmarkatingben
    • a korábbinál tudatosabban használom a tartalom- és linkmegosztó rendszereket

Ami pedig magukat a kulcsszavak fentebb említett reprezentációját illeti:

Kulcsszavak szerepeltetése a weboldalon

Ez a legkényesebb kérdések egyike. Nem jó, ha túl sok van, de az sem jó, ha nincsenek kihasználva az előfordulásra alkalmas lehetőségek. Ugyanakkor az is kontraproduktív, ha mindig mindenütt ugyanaz vagy ugyanazok a szavak szerepelnek. Én általában két általános szempont figyelembevételét tartom fontosnak:

  1. Ha van rá mód, szerepeltessünk kulcsszót a domainban, az oldal nevében (title), a leírásban (description), a keywords tagben, h1 és h2 címsorban, képek fájlnevében, alt és title tagjában, belső és kimenő linkszövegben, link title tagjében, felsorolásban, táblázatban, táblázat caption tagjében, használjuk félkövér és dőlt kiemeléssel… És persze simán, csak úgy, a folyószövegben
  2. DE eközben okosan vigyázzunk arra, ne mindig ugyanúgy és ne mindig ugyanaz a steril kulcsszó szerepeljen az előfordulásokban. Variáljuk a kontextust, a nyelvi alakokat, összetételeket, az írásmódot, használjunk egybe- és különírt alakot, ékezetes és ékhiányos formát, legyenek többes számú és ragozott alakok, váltogassuk a szavak sorrendjét. Ahol pontosan a tiszta kulcsszót használjuk, tegyünk elé-mögé más szavakat, ha az oldal címe maga a kulcsszó, ott a szöveg h1 címe már ne pontosan ez legyen, variáljunk a képek és linkek esetében is, stb. stb. Tehát: minden előfordulási lehetőséget használjunk ki, de ne halmozzuk túl és ne ismételgessük ugyanazokat az alakokat.

A külső linkek kulcsszavai

A diszperzív linképítés lényege, hogy kulcsszavas oldalra nem kulcsszóval lövünk, illetve lövünk kulcsszóval is, de mellé. Mivel ez a módszer szakmai titkaim közé tartozik, mindent nem árulok el róla, csak annyit, kulcsszavas linkek hiányában is lehet a le sem írt kulcsszóval optimalizálni. Cirka másfél év alatt többször kipróbált módszer – működik!

A derivált linképítés lényege, hogy nem magát a céloldalt, hanem a céloldalra linket küldő oldalt hivatkozom más oldalakról kulcsszavas linkekkel. Hatványozottan több munkát jelent és azzal a nem túl kívánatos mellékhatással járhat, hogy saját segédoldalunk beelőzi a voltaképpeni céloldalt. Óvatosan hát az ilyesmivel.

Ez a szoródásos és származtatott linképítés igen széles lehetőséget nyújt a kulcsszóhasználatban a teljes negligálástól a töményen kulcsszavas anchor text alkalmazásáig.

Kulcsszavas kontextus

Újabb szakmai titok. Minden optimalizációs projektum esetében gondosan ügyelek arra, hogy a hivatkozó (linket küldő) webhelyek magukra öltsék a hivatkozott (belinkelt) honlap jellegzetességeit, mi több, ez lényegi elemükké váljon. Ez biztosítja, hogy a linkelhelyezés ne keltse manipuláció gyanúját, hanem természetes utalásnak, hivatkozásnak tűnjön. A kulcsszavas kontextus kiépítése a legkényesebb szakmai feladat. Lásd még ezen a néven is, saját terminus technikusom alatt: a jellegzetesség rálényegítése (arvisura).

Keresőoptimalizálás – kulcsszó, kulcsszavas keresőoptimalizálás, keresési kulcsszavak, linképítés, keresőtalálati helyezés, weblap optimalizálás, link elhelyezés, weboldal tartalmi javítása seo-szempontok szerint

 

 

 

Share