A honlaptartalom optimalizálása

Szöveges és egyéb honlaptartalom: mit optimalizáljunk?

honlap tartalom optimalizalasLehetőleg mindent! De először is tisztázni kellene, hogy mi az a honlaptartalom. Nyilván: minden, ami a honlapon található. No de mi az, ami található? Nem árt tudni: nem csupán az, amit a felhasználó lát, észlel – annál sokkal több.

Természetesen a legfontosabb tartalmi rész az olvasható szöveg. De még csak az sem biztos, hogy ezeket észlelik-e, s ha igen, akkor megfelelően észlelik-e a keresőmotorok. Bizony előfordulhat, hogy mi ugyan látjuk-olvassuk az egyes tartalmi elemeket, de a keresőrobotok számára mégis észlelhetetlenek. Ennek számos oka lehet, erre most nem térnék ki, lévén a fordítottjáról talán fontosabb beszélni: a számunkra láthatatlan, de a weblapot feltérképező és értékelő keresőalgoritmus számára kiolvasható tartalmi elemekről. Ezek megléte és optimalizálása ugyanis alapkérdés. De nézzünk néhány konkrétumot.

Title tag = a honlap neve, címe

Evidenciának tűnik, hogy minden honlapnak van neve (címe). Mégis előfordul, hogy gyakorlatlan honlapkészítők csak arra figyelnek, hogy a megjelenített oldalnak a képernyőjükön látsszon valamiféle címe, de arra már nem figyelnek, mi jelenik meg legfelül a böngészősávban. Merthogy bizony az a tényleges név, ez az, amit a forráskódban a title tag tartalmaz. A jelen honlapnak a képernyőn látszólag Weblap.Org a neve, de fentebb a böngészősáv megfelelő füle az optimalizálás során beállított teljes nevet mutatja: Weblap optimalizálás. Google helyezés javítás, Seo-marketing

Aki nem foglalkozott a honlapoptimalizálás kérdéseivel, nem is gondolná, milyen sok amatőr-készítette olyan honlap árválkodik a weben, amelynek vagy egyáltalán nincs neve vagy az valamilyen esetlegesen oda került szó vagy kifejezés, például a honlapkészítő program vagy a felhasznált sablon neve. Ám nemcsak az alapvető elvárás, hogy 1) a weboldalnak legyen neve, hanem az is, hogy 2) a név egyedi legyen, és ha a webhely több lapból áll, akkor mindegyiknek legyen saját, egyedi elnevezése.  Ezek híján keresőbarát weboldalról nem beszélhetünk. De az optimalizáció ennél is tovább megy, mert a puszta léten túl a title formájával és tartalmával szemben egyéb elvárások is vannak, mint páldául: 3) a név hossza lehetőleg 10 és 70 karakter közé essen; 4) fejezze ki az oldal tartalmát, nevezze meg annak témáját, tárgyát; 5) szerepeljenek benne azok a kulcsszavak, amelyekkel a honlaptulajdonos jó helyezéseket szeretne elérni a Google keresőben (de ezek ne forduljanak elő halmozottan vagy redundáns módon).

Lám, mennyi elvárás egyetlen honlapelemmel kapcsolatban. A honlaptartalom optimalizálása már ennek az egyetlen elemnek az esetében is körültekintést igénylő feladat.

Description meta tag = a honlap leírása

Míg a title tag ha a honlap látható felületén nem is szerepel, de a böngészősávban csak megjelenik, addig a description tag tartalma a weboldal megnyitásakor sehol nem látható, megjelenítéséhez vagy valamilyen segédprogramot, alkalmazást kell használni, vagy meg kell nyitni a forráskódot. Jó esetben ebben van definiálva ugyanis oldalunk rövid leírása. Rosszabb esetben ez az elem hiányzik: a honlap készítője nem tudta vagy nem akarta ezt a mezőt kitölteni, így nem segített a keresőnek abban, hogy megállapíthassa: miről is szól a szájt. Az ilyen weblap sem mondható keresőbarátnak. S ahogy fenn, ez esetben sem elegendő az, hogy legyen oldalunknak ilyen leírása, hanem meg is kell felelnie bizonyos elvárásoknak, úgy mint: minden oldal számára legyen egyedi tartalma; ez a tartalom 160 karakternél nem hosszabban fejezze ki, írja le a weboldal lényegét, foglalja össze tartalmát; megfogalmazása legyen összhangban a lap szöveges tartalmával; tartalmazza azokat a kulcsszavakat, amelyekkel… – de hisz tudjuk (és itt se legyen halmozódás vagy redundancia).

A descriptions megfelelő kialakítása a honlap optimalizálását végző szakember számára az egyik legizgalmasabb kihívás, hiszen 160 karakter terjedelembe kell belesűrítenie egyfelől a tartalom lényegét, másfelől a kulcsszavakat, harmadrészt – ez gyakori elvárás – valamilyen szlogent, de legalábbis cégnevet: ugyanis ez az a 2 sornyi leírás, amely aztán a Google kereső találati listájában megjelenik a honlap neve alatt, s amely alapján a rákeresők eldöntik, kattintanak-e.

Keywords meta tag = a weboldal kulcsszavai

Manapság sokan vélik úgy, hogy ennek az ugyancsak a forráskódbanbmegadott meta tagnek már nincsen jelentősége, a Google nem veszi figyelembe. Ez így azonban nem igaz. A keresőalgoritmusok akkor hagyják figyelmen kívül, ha tartalma nem felel meg a szájt szöveges tartalmának, vagy ha túl hosszú. Akad webmester, aki több tucat kulcskifejezést is képes ebben a tagben elhelyezni, gyakran olyanokat is, amelyek magán az oldalon nem is szerepelnek, mondván: hátha éppen erre keresnek rá a böngészők. Nos, hiába keresnek, így nem fogják megtalálni, ilyen esetekben a Google valóban figyelmen kívül hagyja a forráskódnak ezt a tartalmi elemét és a halmozott kulcskifejezések egyikével sem sorolja a TOP találatok közé

Ám ha óvatosabban és okosan, szakszerűen bánunk ezzel az opcióval, akkor – ezt meggyőződésem – a keywords meta tag ott van a 20 legfontosabb információs hely között, és tartalmának optimalizálása feltétlenül beletartozik a SEO-szakember feladatkörébe. A keresőszempontok itt is hasonlóak: a tagben elhelyezett kulcsszavak száma ne legyen több 7-10-nél, ha vannak közte többszavasak, a külön szavak összáma ne menjen 15 szó és a terjedelem kb. 150 karakter fölé; minden lapnak legyen saját, egyedi kulcsszólistája, ez legyen összhangban a tényleges tartalommal, azaz az oldalon legnagyobb hangsúllyal és legtöbbször előforduló betűsorok alkossák, ne pedig azok az alulreprezentáltak, amelyek vágyképeinket tükrözik.

Szöveges tartalom optimalizálása

honlap szöveg optimalizalasHa a fenti folyamatok időigényesek, akkor mit mondjuk a szövegtartalom optimalizálásáról? Ezen a helyen meg sem kísérelem felsorolni, hány kritériumnak kell megfelelni egy webszövegnek ahhoz, hogy a keresők magasra értékeljék és jól szerepeltessék a találati oldalakon (SERP). Nyilván itt is vannak általános elvárások (pl. legyenek benne címek, tipográfiai kiemelések…) és már-már külön tudomány a speciális szempontok érvényesítése, különös tekintettel a kulcsszavas reprezentáció megfelelő kialakítására. Órákat, de akár napokat piszmoghatunk azzal, amíg beállítjuk az optimálisnak gondolt kulcsszósűrűséget és amíg elérjük, hogy – hiszen ez szinte a legfontosabb:

a title, a descriptions, a keywords tagek tartalma és a szövegtartalom kölcsönös relevanciában álljanak egymással.

A tartalmi elemek kölcsönös megfeleltetése

Mindezekhez még vegyük hozzá a képek attribútumait (fájlnév, alt text – szintén láthatatlan, de a forráskódból kiolvasható elemek), a linkszövegeket, feliratokat, táblázatneveket, illetve lépjünk mélyebbre: gondoljunk a webhelyen található belső oldalak fájlnevére, a könyvtárak nevére és ezek hierarchikus elrendezésére – ezek mind, mind olyan tartalmi elemek, amelyeknek nemcsak önmagukban kell rendben lenniük, hanem egymással is összhangban kell állniuk. Például:

A title megnevezi a weboldal tárgyát, megadja témáját; a description röviden leírja ugyanezt a tárgyat; a honlapszöveg részletesen, tagolt formában kifejti, amit a title megnevezett és a leírás összefoglalt. Illetve fordítva: a címekkel, felsorolásokkal, táblázatokkal tagolt webszövegnek a tartalmi kivonatát adja meg a leírás, és lényegét nevezi meg az oldalnév. Mindeközben ezek az elemek kulcsszó-használata optimalizált és a kulcsszavakat soroló forráshely tartalma külön-külön is megfelel minden honlapelemnek. Mindezek úgy állnak összhangban egymással, hogy a fontos kulcsszavak a lehető legváltozatosabb előfordulásokban szerepelnek (folyószöveg, tipográfiai kiemelések, címek és alcímek, felsorolások, táblázat, képszöveg, linkszöveg, buborékszövegek, title, leírás…), ugyanakkor sűrűségük nem halad meg egy kritikus értéket (általában hasznos, ha 3 % alatt marad).

A kérdésre, hogy mit optimalizáljunk, innen csak az a válasz adódhat, hogy minden tartalmi elemet egyfelől külön-külön kell megfeleltetnünk a keresőkritériumoknak, másfelől kölcsönös megfeleltetésbe kell helyeznünk őket, hogy honlapunk SEO-szempontból is szerves egészet képezve mutasson a választott téma kulcsszavaira nézve minél magasabb tartalmi relevanciát.

Ne csodálkozzunk, ha elsőre nem sikerül. Csak az első 10 év nehéz ebben a szakmában.

Honlap tartalomoptimalizálás

A title (név), a descriptions (leírás), a keywords (kulcsszavak) tag és a szövegtartalom kölcsönösen releváns kulcsszavas tartalma képezi az optimalizálás alapját. Keresőbarát weblap kialakítása, kulcsszavas relevancia biztosítása, tartalomoptimalizálás. honlaptartalom

Google Pingvin 4.0 algoritmus frissítés

google-pingvin-algoritmus-4-0

Google Penguin 4.0

Csaknem két évet vártunk a Google büntető keresőalgoritmusának a frissítésére. Jó lenne hozzátenni: de nem hiába. Ezt a kijelentést azonban egyelőre nem igazolják az első tapasztalatok, a webmesterek, SEO-szakemberek, honlaptulajdonosok inkább különböző természetű csalódásaikról számolnak be.

A Google Penguin Algorithm történetének és frissítéseinek bárki utánaolvashat pl. a Wikipédián (Pingvin Algoritmus), itt csak utalok arra, hogy a 2012 áprilisában kelt ki a tojásból és azonnal nagy ribilliót csapott. Feladata az volt, hogy durván

hátrasorolja a kulcsszavas találati listákon azokat a weboldalakat, amelyek linképítési manipulációk révén kerültek kedvező pozícióba.

Hogy mi számít manipulációnak, tiltott eljárásnak, kerülendő linképítő technikának, azt nagyjából előre tudni lehetett a Google hivatalos állásfoglalásaiból, dokumentumaiból és főembereik nyilatkozataiból – azt viszont csak saját tapasztalatból lehetett leszűrni, hogy miben milyen mértékű a tűréshatár. A fő büntetési tételt az úgynevezett spam linkek képezték, ezen az összefoglaló néven minősítették elsősorban a katalóguslinkeket, a spam kommentekből származó fórumos és blogos linkeket, a fizetett hirdetési linkeket, a linkfarmok és linkpiramosok, körbelinkelések és linkcserék hivatkozásait. Tudni lehetett azt is, hogy szankciókat vonhat maga után a csupa azonos anchor-texttel való hivatkozás, főleg, ha ezek töményen kulcsszavasak, és ugyanígy kockázati tényező, ha minden link (vagy arányaiban túl sok) a főoldalra mutat.

A fentiek a nem természetes úton létrejött linkprofil ismérvei.

Ezt a SEO-sok 2012 előtt is tudták/tudhatták, ha szalmailag eléggé tájékozottak voltak, de mivel eladdig nem volt negatív következménye az ipari jellegű linkszaporításnak, ellenkezőleg: a támogatott webhelyek hamar jó kulcsszavas helyezéseket kaptak a találati listán, ezért bátran alkalmazták a mechanikusan, szaktudás nélkül is végrehajtható eljárásokat. 2012-ben és 2013 aztán a Pingvin 1.0 és 2.0, illetve alverziói weblapok millióin verték el a port, a büntetés akár a találati listáról való teljes kitiltást vagy 100 hellyel való visszasorolást is jelenthetett, és a büntetett oldalaknak esélyük sem volt a jó szereplésre addig, amíg a spam linkeket el nem távolították a webmesterek, s amíg ezt érzékelve egy újabb algoritmusfrissítés fel nem oldotta a büntetést.

Ha minden tiltást nagyon komolyan vettek volna a SEO-szakértők, akkor gyakorlatilag egyáltalán nem lehetett volna linképítéssel foglalkozni, hanem várni kellett volna, hogy a felhasználók, érdeklődők figyelmének köszönhetően egy-egy website spontán módon kapjon egyre több hivatkozást, de azt mindenki tudta, hogy kis forgalmú, be nem vezetett weblapoknak erre nincs esélyük. Az is látszott, hogy bizonyos arányban a jó minőségű katalógusokból érkező hivatkozások nem károsak, úgyanígy szakmai fórumokból, változatos témájú blogokból vagy akár reklámoldalakról is jöhetnek linkek szép számmal minden következmény nélkül. Ezek számát felülmúlóan azonban a hipertext utalások többségének a témában releváns tartalmú webhelyről kell érkezniük, ha nem így történik, akkor a kétséges értékű linkek nagy aránya meghozza a büntetést. A releváns szövegkörnyezet iránti igény tette olyan népszerűvé a PR-cikkek elhelyezésével történő linkprofil-építést, amely elvben szintén a feketekalapos keresőmarketing módszerek közé tartozott, de a magyar nyelvterületen még soha nem volt büntetést maga után.

A profilépítés kreatív módszerei

kreatív linképítés - seo szakember

Csak kreatívan! – SEO

Én magam soha nem preferáltam és gyakorlatilag egyáltalán nem alkalmaztam a tiltott eljárásokat. Nem a Google iránti tiszteletből vagy a büntetéstől való félelmemben, hanem azért, mert én ezt a munkát is alkotótevékenységként fogtam fel, és mi sem unalmasabb, mint katalógusokban regisztrálgatni meg sorozatgyártott módon elhinteni mindenfelé ugyanazokat a szöveges hivatkozásokat. Így előbb spontán módon alkalmazva, majd részletesen kidolgozva a kreatív linképítés egyéni módszereit alkalmaztam honlapok Google-helyezésének javítására. Nem is eredménytelenül: a Pingvin-frissítések első sorozatán egyértelműen a nyertese voltam. A 2013-as októberi algoritmusfrissítés azonban mégis betett néhány weboldalamnak. Sok töprengéssel, elemzéssel rá is jöttem, hogy miért. Kiderült ugyanis, hogy az algoritmus voltaképp magát a kulcsszavas linképítést bünteti. A SEO-mester feladata tehát végső soron az, hogy

éppen a kulcsszavas hivatkozások mellőzésével érjen el a támogatott honlap számára kulcsszavas helyezéseket.

Ez csak első látásra tűnik lehetetlennek, mivel azt hisszük, hogy mondjuk télikertépítés kulcsszóval akkor tudjuk egy weblap pozícióit javítani, ha külső oldalakról éppen ennek a kifejezésnek a használatával hivatkozunk rá. Ez valóban a legcélravezetőbb módszer, ám ha Google éppen ezt bünteti, akkor más megoldásokat kell találni.

A Google új filozófiája

Miközben a világcég folyamatosan a minőségi tartalmak fontosságát hangsúlyozta (ebben nem volt semmi újság, épp csak a gyakorlatban a gyenge weblapok is könnyen arathattak sikert), egy időben ezen felül a keresési preferenciák területén paradigmaváltásról beszélt. Azt kommunikálták, hogy a címkés-kulcsszavas keresések és találatok elvesztették elsődleges jellegüket és inkább a természetes beszédkörnyezetbe illeszkedő keresésekre és találatokra érdemes koncentrálni. Ez fenti példákon illusztrálva azt jelenti, hogy nem a „télikerépítés”, henem mondjuk a „Hová forduljak, ha télikertet akarok építtetni” a jó kérdés. Ha a honlapunk erre tudja a választ, esélyes a helyezésre kulcsszavas linkek nélkül is.

Én kipróbáltam. 10-ből egyszer valóban működött. Az esetek túlnyomó többségében mégis ez egy-két szavas rákeresések és az ezek szerinti optimalizálás bizonyult sikeresnek. Ugyanígy: bár ezerszer elmondták a világcéges szóvivői, hogy a minőségi tartalom a minden, a linkelés nem is fontos, a gyakorlat ennek ellenkezőjére is épp elég bizonyítékot mutat.

No de térjünk vissza témánkhoz:

A Google Pingvin 4.0 algoritmusfrissítés

A frissítés bejelentése 2016. szeptember 27-én történt, amikor is a weben nem igazán látszott szokatlan mozgás. Sem a következő napokban. (Viszont szerptember 2-ától kezdődően a találati listák szinte naponta átrendeződtek, így szinte biztos, hogy a Guggola ezúttal is post factum tette a bejelentést.) Annak okát, hogy miért nem látszottak drasztikus változások, a szakik a követklezővel magyarázták:

Mivel a Pingvin algoritmus az alapalgoritmusba beépülve folyamatos futtatású lett, így új adatbázist épít, és teljes hatása akkor válik láthatóvá, ha az egész webet újra feltérképezte.

Ez eléggé hihető: egyheti tapasztalat alapján valóban látszik, hogy nem egy nagy bumm történt, hanem a weblaokk lassú, de folyamatos újraértékelése történik. A korábban megbüntetett weboldalak is nagyon lassan kerülnek ki a büntetés alól (ha egyáltalán).

Hihető az is, amit azzal kapcsolatban állapítanak meg a hozzáértők és a bennfentes információkhoz hozzájutók azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami az új googlemadarat elődjeitől megkülönbözteti. Ez a következő:

Míg a Pingvin korábban durva hátrasorolással büntette a spam-linkekkel élre tört webhelyeket, a mostani algoritmus ezeknek a manipulatívnak ítélt linkeknek egyszerűen figyelmen kívül hagyja a linkerejét.

Azaz a helyezések nem a szankciók miatt romlanak, hanem azért, mert mostantól kezdve a nem-természetes, azaz a helyezés-manipuláció szándékával épített linkeknek egyszerűen nincs hatásuk éppen arra, ami miatt építették őket. Ez ésszerű, egyben ravasz fogás a keresőmogul részéről, és visszatartó ereje is nagy lehet. Mondjuk olyan ez, mintha a sportban nem büntetnék a doppingot, hanem elérnék azt egy biológiai szoftverrel, hogy a dopping ne növelje a teljesítőképességet. Ha nem növeli, akkor meg fölösleges alkalmazni. Ugyanígy a SEO-szakemberek is megérthetik:

fölösleges rengeteg munkát és időt fordítani a nem-természetes linkek szaporítására,  mert ezen a réven nem lehet a kulcsszavas helyezéseket javítani.

Hogy ez a gyakorlatban is beigazolódik-e, az a jövő kérdése. Egyelőre nagy az összevisszaság, hektikusan ugrálnak a pozíciók és bizony rengeteg olyan honlap pöffeszkedik a listák élén, amelyek feketekalapos keresőmarketing-eljárások révén kerültek a TOPra.

Én természetesen örülnék annak, ha a nagyon sok munkával járó, de élvezetes kreatív módszerek triumfálnának. Ahogy mondani szoktam: én minden link kedvéért egy egész katedrálist építek. Jó volna biztosnak lenni abban, hogy nem azok lesznek újra a nevető győztesek, akik a minőségi munka helyett ezerszám egyszerűen csak szétszórják linkjeiket az internet zöld mezején.


A Pingvin 4.0 algoritmus frissítése előtt a Google drasztikus hátrasorolással büntette a spam-linkekkel élre tört webhelyeket, a mostani  ezzel szemben nem büntet, hanem figyelmen kívül hagyja ezen hivatkozások linkerejét, és ezért veszti el a manipulációval támogatott weblap a kulcsszavas pozícióit. Keresési kulcsszavak: google pingvin frissítés, pingvin algoritmus, google pingvin 4.0, weblap optimalizálás, pingvin büntetés, penguin algorithm update, kreatív linképítés, keresési kulcsszó, seo szakértő, weboldal büntetés, seo szakember

A honlapelemek szerves egysége

honlaptartalom-egysegeHa egy honlaptulajdonos szert tesz bizonyos ismeretekre a SEO területén, könnyen túlzásokba eshet akkor, amikor azon teljességében megmutatkozik számára a kulcsszavak egymástól eltérő szerepeltetésének gazdag lehetősége. Az optimalizációs folyamat átcsaphat kulcsszóhalmozásba, eltolódhatnak a szöveg ésszerű arányai, felbomolhat egysége (feltéve, ha volt neki ilyen) és az egész tartalom alárendelődik a kulcsszóhasználatnak. Ez kedvezőtlen következményekkel járhat. Az olvasók nehezebben hámozzák ki a kulcskifejezések tömegéből a lényeget, az értelmet, a jelentést, a Google algoritmusai pedig könnyen felfedezhetik a manipulációs szándékot. A keresőszavak ésszerű használata persze szükséges, de ennek nem szabad megbontania a weblap egységét. De miben is áll ez?

A honlaptartalom egysége

A weboldal egymástól elkülöníthető részeit, elemeit SEO-szempontból én olyan információcelláknak tekintem, amelyekben tartalom helyezhető el. A legfontosabb tehát az, hogy a honlap információcelláinak a tartalma szerves egységet képezzen.

Különítsük előbb el ezeket az információs helyeket:

  1. domain
  2. title (az oldal neve, címe)
  3. description (leírás)
  4. keywords (kulcsszavak)
  5. az oldal (szöveges) tartalma (ide értve a képek, linkek, táblázatok attribútumait is)

– ezeknek kölcsönös megfelelésben kell lenniük, jelesül:

  • egyrészt az első négynek adekvát módon kell rámutatnia a teljes oldaltartalom lényegére,
  • másrészt egymással összhangban kell őket kialakítani,
  • harmadrészt magának az oldalszövegnek is adekvát módon kell kifejtenie a domaiban, névben, leírásban, keywords felsorolásban megadottakat.

A „munkamegosztás” az egyes elemek között:

  1.  a domain egy-két szóban megragadja az oldal karakterét, lényegét,
  2. a title megadja az oldal nevét, amely a tartalom párszavas összefoglalása, címe,
  3. a description a domainben és névben (címben) megadott rövid utalást pontosítja, konkretizálja, részletesebben kifejti kb. 150-160 karakterben,
  4. a keywords kiemeli a honlapra legjellemzőbb, legfontosabb szavakat,
  5. a teljes szövegtartalom megfelelő részletességgel, tagolt és további elemekkel (pl. képek) gazdagított formában kifejti azt, amit az előző elemek röviden megneveztek.

A puszta szóegyezések természetesen nem elegendőek, ez öt elem tartalmi, jelentésbeli összefüggéseiben kell hogy egységet alkosson, kerülve az ismétlődéseket és kiaknázva a variációs lehetőségeket.

Az egyezések és eltérések, a jelentések és formaváltozatok összehangolt egybeszerkesztése és összefüggésbe helyezése rálátást, körültekintést, tapasztalatot igényel. Nem kevésbé idő- és munkaráfordítást. 

A teljes összhang nem könnyen áll össze, de törekedni kell rá. Gyakran van szükség menet közben javításokra: ha bővítjük a szöveget, változtatni kellhet az első három elemben is valamit, ha a névben, leíráson változtatunk, ennek utána kell mennünk a főszövegben, stb. Az építkezés és az optimalizációs  munka során csiszolódik egybe a honlat teljes tartalma.

Amikor tehát szöveg készül a főoldalra, a szövegíró szeme előtt  lebegjen a meta-tagek tartalma, amikor pedig a webmester a kulcsszavakat és a leírást begépeli a megfelelő helyre: legyen a fejében, mi szerepel az oldalon.És mindez legyen összhangban azzal, amit az üzleti szempontokat szem előtt tartó honlaptulajdonos közölni szeretne weboldalán. Aztán jön a SEO-szakember és az egészet fenekestül felforgatja… 🙂 – De bárhányan is dolgoznak a wesite content kialakításán, közös céljuk a fogalmi és formai harmónia egyidejű megteremtése a megfelelő kulcsszavas reprezentáció biztosításával.

A lassan mesterséges intelligenciaként működő Google-algoritmusok okosabbak, mint sejtenénk! Leleplezik a szövegmanipulációt. Cselekedjünk hát bölcsen és természetesen – vagy nagyon-nagyon rafináltan.

A lényeg, hogy a honlaptartalom egysége nem borulhat fel a SEO-célú kulcsszóhasználat miatt. Az elemek összehangolása komplex hozzáállású tartalomoptimalizálás révén valósulhat meg. Weblap optimalizálás a seo-szakértő tapasztalatával

Kulcsszavas keresőoptimalizálás

kulcsszavak: google kereső optimalizálás

Kulcsszavak Google-kereséshez

A magyar weben az internetes kereséseknek kb. 95 % a Google rendszerében indítják a felhasználók, ezzel a világcége nem csupán az online kereskedés fő befolyásoló erejévé és haszonélvezőjévé vált, hanem a weben indított, de utóbb a fizikai valóságban lezajló offline üzleti akciókban is döntő szerephez jutott. Ha egy cég például télikertépítéssel foglalkozik, akkor potenciális ügyfeleinek a nagy részét ma már nem azzal tudja elérni, ha benne van a telefonkönyvben, hanem ha rendelkezik olyan honlappal, amely a keresési listák élén szerepel a szolgáltatást jellemző szavakkal (pl. télikert, télikertépítés, szobakert, üvegház, pálmaház). Bár világviszonylatban más keresőrendszerek (Yahoo, Bing, Yandex) részesedése is jelentős, ám a magyar nyelvű kereséssel kezdődő talál és rákattint akció szinte kizárólag a Google közreműködésével zajlik, éppen ezért a weblapok top helyezését célként meghatározó tevékenység ennek a rendszernek a feltételei szerint zajlik. Helyes tehát a teljes komplex folyamatot ezzel a speciális vonatkozással meghatározni és úgy tekinteni, hogy nem általános értelemben vett weboldal optimalizációról van szó, hanem jellemzően a Google-szempontú keresőoptimalizálás tekinthető annak az eljárásnak, amely révén egy adott weblap keresőtalálati helyezése kedvezően alakul. És ha nevén nevezzük a keresőrendszert, legalább annyira indokolt azt is megnevezni, amire a tevékenység irányul: ezek pedig a kulcsszavak, lévén éppen ezekre nézve szükséges a TOP pozíciók megszerzése.

A kulcsszavas Google-keresőoptimalizálás specifikumai

Hogy melyik weboldal szerepel valamely kulcsszóval a listán az első, második, harmadik stb. helyen, azt – emberi beavatkozás nélkül – az igen gondosan tervezett és folyamatos fejlesztés alatt álló Google algoritmusok döntik el. Talán mondanunk sem kell: a nagy kereső abban érdekelt, hogy az élen olyan weblapok álljanak, amelyek a keresőközönség igényeinek eleget tesznek. A legtöbbször sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik egyazon témát illetően, ezek közül az kerül az élre, amelyik a Google általános és speciális szempontjainak leginkább megfelel. A több száz kritériumból álló szempontrendszert a világcég belső emberein és legfőbb fejlesztőin kívül senki sem ismeri pontosan. Bár léteznek a Google által nyilvánosságra hozott irányelvek és webmestereknek szóló ajánlások, az algoritmusokban táplált tényezők és azok fontossági sorrendje titkos. Nemrégiben egy olyan szakmai anyag is publicitást nyert, amely emberi, szakértői felülvizsgálat esetén szolgál irányadóul és azt rögzíti, milyen ismérvek alapján lehet egy honlapot értékelni, ám ilyen manuális felülvizsgálatra igen ritkán derül sor, a keresőszoftverek algoritmusa dönt, s hogy pontosan mely kritériumok alapján, arra inkább csak tapasztalati tények, kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni. A cég mindeközben új és új segédprogramokat dolgoz ki (ezek száma több tucatnyi), amelyek nem globálisan, hanem speciális faktorok alapján minősítik a honlapokat, a legismertebb ezek közül a Pingvin Algoritmus (Google Penguin Algorithm), amely a website linkprofilját analizálja és olykor szankciókkal sújtja az érdemtelenül élre került honlapokat. Egy-egy új algoritmus élesítésekor vagy a régebbiek frissítésekor-lefuttatásakor a cég főemberei tesznek nyilatkozatokat az aktuális újítási szempontokról, ám ezek gyakorta ellentmondásosak és csak pici szegmensét tárják fel a tényleges kritériumcsomagnak. Ezeket természetesen érdemes nyomon kísérni, a legtöbbet mégis a munka során szerzett tapasztalat jelenti: ez alapján érzékelhetők a legpontosabban, mi fontos, és mi kevésbé az, mi marad és mi változik az rangsorolásban.

Egy biztos: a játékszabályokat A Google diktálja és eközben nem az optimalizációval foglalkozók érdekeit nézi. Eddig ez rendben is lenne: ezek a feltételek, így fogunk dolgozni. Igen ám, de a játékmester időről időre illegálisnak, kerülendőnek, büntetendőnek minősít egyes mechanizmusokat, korábban elfogadott, bejáratott módszereket. Ilyen volt például a link-katalógusokban való regisztrálás. A Nagy Keresőnek sokáig semmi kifogása nem volt az ellen, ha egy weboldal azon a réven jut előre, hogy számos link-katalógusban szerepelteti magát a célzott kulcsszavakkal. 2012-től ez az eljárás szankcionálttá vált és más optimalizálási módszereket kellett alkalmazni. Születtek is kifinomultabb, kreatívabb eljárástípusok. Egy évvel később az algoritmus tovább szigorodott és gyakorlatilag maga a kulcsszavas linképítés (és optimalizáció) vált tiltottá.

Ami azzal járt, hogy azok is szorongatott helyzetbe kerültek, akik a korábban már tiltottnak bélyegzett mechanikus eljárásokat kerülve kellő kreativitással a tartalmi alapú keresőoptimalizálás eljárásait dolgozták ki és alkalmazták. 2013 október 4-én ők is arra ébredtek, hogy szakmailag kifogástalannak gondolt, bőséges tartalommal és sok-sok információval, a korábbi Google-szempontok maximális érvényesítésével futtatott weboldalak Google-helyezései brutális mértékben romlottak.

Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a Google nemcsak diktálja a szabályokat, hanem egyeduralmával élve bármikor meg is változtathatja őket, bármikor keresztülhúzhatja a hozzáértéssel kifogástalanul dolgozó SEO-szakemberek számításait, bármikor semmissé teheti akár sokéves munkájukat és gyakorlatilag azért ró ki büntetést, amit korábban maga engedélyezett (vagy írt elő).

A 2014-es őszi Pingvin-frissítés aztán részben felülbírálta a korábbi verzió kiszabta büntetéseket és sok webhelyet rehabilitált (ezek furcsa módon akkor is visszakerültek a listák élére, amelyek a várakozás éve alatt profilt váltottak), ám a lényeg most is az, hogy

kulcsszavas pozíciókat úgy kell elérnünk, hogy eközben a jellemzően kulcsszavas keresőoptimalizálás legfontosabb eljárásait nem alkalmazhatjuk.

Ez a kapitális ellentmondás sokáig áthidalhatatlan akadályként magaslott a szakemberek elé. A legtöbben egyszerűen nem vettek róla tudomást és folytatták a tiltás alá került módszerek alkalmazását. Szomorú megállapítani, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyéves rövid távon ők jártak jól. Erről részletesebben: Mi kerül a Google első helyére?

Mások a legkockázatosabb eljárástípusokat ugyan kiiktatták munkamódszereik közül, de újakat nem igazán dolgoztak ki helyette, dolgoztak abból, ami a kezükben maradt. Ők sem jártak rosszul: nem bizonyult igaznak sem az, hogy a rövid kulcsszavak helyett ezután az élőbeszédhez igazodó keresőkérdésekre kell válaszolniuk az oldalaknak a jó helyezéshez, sem az, hogy a kulcsszavak szerepeltetése és előfordulási formája a honlapon irreleváns a rangsorolásban. A Google hivatalos nyilatkozói ködösítettek, amikor ilyesmiket mondtak.

Ám mégsem volt fölösleges az én munkám sem, amikor gyökeresen új eljárásokat dolgoztam ki és kezdtem alkalmazni: bár igaz, hogy ezek sokkal több munkával és sokkal lassabban vezetnek eredményre, éppen ezért – láttam be utólag – önmagukban nem elegendőek az ilyen munkához: nem várható egy honlaptulajdonostól, hogy elfogadja: 1 hónapig csak az előkészületek folynak, és további 2 hónapig alig lesz változás a helyezések terén. De amikor majd készen a teljes támogatói rendszer, vagyis a 4-5, hónapban, hűha, na majd akkor….

Végül arra az álláspontra jutottam, hogy vegyítenem kell a régi (részben akár tiltott) metódusokat az újabban (2014-2015-ben) kidolgozottakkal. Így most nagyjából ezek szerint ez elvek szerint végzem a googleoptimalizálást:

A kulcsszavas Google-helyezések javításában

  • fő hangsúlyt az általam kidolgozott organikus keresőoptimalizálás kap, ez képezi a munka alapját és keretét, ez határozza meg a SEO-stratégiát
  • a honlaptartalom optimalizálásában
    • nagyrészt visszatértem a klasszikus módszerekhez és érvényesítem a kulcsszavak megfelelő reprezentációját – de eközben fokozottan ügyelek a változatosságra, a halmozások és ismétlődések elkerülésére
  • a linkprofil felépítésében
    • az ugyancsak általam kidolgozott diszperzív és derivált linképítést részesítem előnyben – ez ugyan a kulcsszavas pozíciójavítást nagyon lassan eredményezi, viszont igen erősen javítja a céloldal internetes autoritását, hitelességét – a magas értékek birtokában aztán a helyezések is könnyebben jönnek és stabilabbak maradnak
    • nem vetem el teljesen a kifejezetten kulcsszavas linképítés módszerét sem, de ügyelek arra, hogy ez ne legyen túlságosan koncentrált, tömény – és arányaiban ne dominálja a folyamatot
    • igen korlátozott mértékben, de újabban szükségesnek gondolom a tiltottnak mondott módszerek alkalmazását: például a szakmai katalógusokban való link-elhelyezés igenis hasznos lehet, de ezek nem léphetik túl az összes link 1-2 %-át
  • a közösségi keresőmarkatingben
    • a korábbinál tudatosabban használom a tartalom- és linkmegosztó rendszereket

Ami pedig magukat a kulcsszavak fentebb említett reprezentációját illeti:

Kulcsszavak szerepeltetése a weboldalon

Ez a legkényesebb kérdések egyike. Nem jó, ha túl sok van, de az sem jó, ha nincsenek kihasználva az előfordulásra alkalmas lehetőségek. Ugyanakkor az is kontraproduktív, ha mindig mindenütt ugyanaz vagy ugyanazok a szavak szerepelnek. Én általában két általános szempont figyelembevételét tartom fontosnak:

  1. Ha van rá mód, szerepeltessünk kulcsszót a domainban, az oldal nevében (title), a leírásban (description), a keywords tagben, h1 és h2 címsorban, képek fájlnevében, alt és title tagjában, belső és kimenő linkszövegben, link title tagjében, felsorolásban, táblázatban, táblázat caption tagjében, használjuk félkövér és dőlt kiemeléssel… És persze simán, csak úgy, a folyószövegben
  2. DE eközben okosan vigyázzunk arra, ne mindig ugyanúgy és ne mindig ugyanaz a steril kulcsszó szerepeljen az előfordulásokban. Variáljuk a kontextust, a nyelvi alakokat, összetételeket, az írásmódot, használjunk egybe- és különírt alakot, ékezetes és ékhiányos formát, legyenek többes számú és ragozott alakok, váltogassuk a szavak sorrendjét. Ahol pontosan a tiszta kulcsszót használjuk, tegyünk elé-mögé más szavakat, ha az oldal címe maga a kulcsszó, ott a szöveg h1 címe már ne pontosan ez legyen, variáljunk a képek és linkek esetében is, stb. stb. Tehát: minden előfordulási lehetőséget használjunk ki, de ne halmozzuk túl és ne ismételgessük ugyanazokat az alakokat.

A külső linkek kulcsszavai

A diszperzív linképítés lényege, hogy kulcsszavas oldalra nem kulcsszóval lövünk, illetve lövünk kulcsszóval is, de mellé. Mivel ez a módszer szakmai titkaim közé tartozik, mindent nem árulok el róla, csak annyit, kulcsszavas linkek hiányában is lehet a le sem írt kulcsszóval optimalizálni. Cirka másfél év alatt többször kipróbált módszer – működik!

A derivált linképítés lényege, hogy nem magát a céloldalt, hanem a céloldalra linket küldő oldalt hivatkozom más oldalakról kulcsszavas linkekkel. Hatványozottan több munkát jelent és azzal a nem túl kívánatos mellékhatással járhat, hogy saját segédoldalunk beelőzi a voltaképpeni céloldalt. Óvatosan hát az ilyesmivel.

Ez a szoródásos és származtatott linképítés igen széles lehetőséget nyújt a kulcsszóhasználatban a teljes negligálástól a töményen kulcsszavas anchor text alkalmazásáig.

Kulcsszavas kontextus

Újabb szakmai titok. Minden optimalizációs projektum esetében gondosan ügyelek arra, hogy a hivatkozó (linket küldő) webhelyek magukra öltsék a hivatkozott (belinkelt) honlap jellegzetességeit, mi több, ez lényegi elemükké váljon. Ez biztosítja, hogy a linkelhelyezés ne keltse manipuláció gyanúját, hanem természetes utalásnak, hivatkozásnak tűnjön. A kulcsszavas kontextus kiépítése a legkényesebb szakmai feladat. Lásd még ezen a néven is, saját terminus technikusom alatt: a jellegzetesség rálényegítése (arvisura).

Keresőoptimalizálás – kulcsszó, kulcsszavas keresőoptimalizálás, keresési kulcsszavak, linképítés, keresőtalálati helyezés, weblap optimalizálás, link elhelyezés, weboldal tartalmi javítása seo-szempontok szerint