Egyedi tartalom – unique content. Honlap-SEO

egyedi tartalom készítés - eredeti szöveg

az unique content a Google-siker sine qua non-ja – egyedi tartalom, eredeti szöveg készítése

Az egyedi tartalom jelentősége a keresőoptimalizálásban

Jobb Google-helyezésre az a honlap számíthat, amely egy bizonyos eredeti tartalmat elsőként közölt – az átvevők, újraközlők általában hátrább sorolódnak. De nem mindig. Mikor nem?

A keresőoptimalizálás gyakorlatában minduntalan felmerül az átvett, másolt – illetve az egyedi, eredeti tartalom kérdése. Mára egyértelművé vált, hogy az unique content a Google-siker conditio sine qua non-ja, azaz a keresőben való jó szereplés, az organikus keresőtalálatok megszerzésének elengedhetetlen feltétele egy honlap számára az egyedi tartalom megléte. A copy-paste módszer teljes kizárása persze lehetetlen, olykor szükséges idézni szövegeket, betűzni másutt már használt képeket, olykor teljes cikkek átvétele is indokolt lehet (mondjuk egy nagyobb hírportál esetében), vagy mondjuk egy webáruház termékoldalain sem lehet elkerülni a gyári vagy forgalmazó termékleírásokat – ám még ezekben az esetekben is szükséges bizonyos arányok betartása: a sok saját, eredeti anyag mellett elmegy néhány átvétel, illetve újraközlés esetén is lehetséges valamilyen mértékű egyediesítés, saját bevezető vagy saját záradék hozzáfűzése, kommentár, kiegészítés megtétele és publikálása.

Az első, eredeti közlés kérdése

A Google-eredményeket figyelve sokáig számomra nem volt egyértelmű, valóban hátrányt jelent-e a rangsorolásban a kimásolt, más honlapokról átvett tartalom felhasználása. Hosszú ideig olybá festett, a copy-paste eljárást nem, vagy csak ritkán, illetve nem következetesen bünteti a Google. Ez még a legutóbbi időkben sem volt teljesen egyértelmű. Talán csak 2016 végétől, 2017 elejétől tapasztalom, hogy

az átvett cikkek, újraközölt anyagok esetében nemcsak az adott tartalom nem számíthat jó kulcsszavas helyezésre, hanem a közlő hely egésze is kedvezőtlen értékelést kap, olyan kulcsszavakkal is hátrább szorul, amelyeket a nem eredeti tartalmak nem érintettek

eredeti tartalom marketing

Tartalommarketing weboldalam

Tartalommarketing: két domain története

A fenti következtetést leginkább abból a fejleményből vontam le, amely tartalommarketing nevű és témájú két honlapom esetében következett be. Történt, hogy bizonyos, itt nem részletezhető okból eleinte jól szereplő tartalommarketing.org domain alatti oldalamat egy idő után nem tudtam megfelelően kezelni (és magát a domaint se). Éppen ezért elhozni, átköltöztetni a tárhelyről problémás lett volna, ezért úgy gondoltam, hagyom kimúlni, nem újítom fel sem a domaint, sem a tárhelybérletet. De magát a témát és a cikkeket meg akartam menteni, így megvásároltam a csak végződésében különböző tartalommarketing.net domaint és újraépítettem alatta a teljes rendszert, amely mind formailag, mint tartalmilag pontos mása lett az .org végződésű szájtnak. Hogy ilyen dublikációt tilos létrehozni, mert mindkét webhely durva büntetést kaphat, azt pontosan tudtam, nem is akartam mindkét helyen megtartani ugyanazt a tartalmat, a tervem az volt, hogy a kevéssé kezelhető oldalamat – utolsó gesztusként megszűnéséig – véglegesen átirányítom az új webcímre 301-es szerveroldali átirányítással¹. A csökkent funkciói miatt végleg elhagyni kívánt irányítópanel ezt lehetővé tette, de hiába állítottam be, hogy ne csak a domain egésze, hanem az összes URL is az új domain analogikus helyére legyen átirányítva: ez már nem sajnos működött.  Bosszankodtam, hogy tervem meghiúsul. Ugyanis addigra nemcsak a főoldal szerzett jó helyezéseket (ezt elvben az átirányítással idővel átruházódott lett volna az új domainra), hanem aloldalai is, például linkmarketing vagy zöldmarketing kulcsszavakkal. Ezek helyezéseit a megfelelő aloldalak új helyre irányítása nélkül nem láttam megtarthatónak. Illetve valamit mégis kitaláltam.

Ha már szerveroldalról a 301-es irányítással a belső oldalakat nem tudtam átirányítani, hát akkor megoldani reméltem linkeléssel. A régi helyen sehol nem hagytam meg a teljes cikket, csak 1-2 bekezdésnyi szöveget, majd >>tovább a teljes cikkhez megjegyzéssel belinkeltem az új domain alatti analóg webcímet. Úgy véltem, ezzel a régi oldal ereje, talán kulcsszavas helyezése is átadódik. Több héten át figyeltem a fejleményeket, várakozásaim nem igazán igazolódtak be. A régi honlap láthatóan gyöngülni kezdett, de az új nem erősödött ezzel arányosan, holott sok linket is oda irányítottam.

Amikor közeledett az .org végződésű domain lejárati ideje, megvizsgáltam értékét. A legtöbb audit rendszer egészen tisztességes domain authorithy értéket mutatott. Mivel éppen egy nagy SEO-projektumban voltam, úgy éreztem, kár lenne veszni hagyni a megszerzett linkerőt. Amit azelőtt vonakodtam megtenni: kezdeményeztem a domain átregisztrálását másik szolgáltatóhoz. Ahogy sejtettem, nem ment zökkenőmentesen: normális esetben egy ilyen tranzakció néhány kattintássá, egy-két emaillel és egy online befizetéssel megoldható – itt sem volt sokkal több a duplájánál :). De megvolt, mint ahogy a tárhelyváltás és a website átköltöztetése is. Igen ám, de milyen tartalmat pakoljak fel? A csonka cikkek a >>tovább linkekkel nyilván nem képviselnek értéket, teljesebb, jobb tartalom kell ide. Viszont 15-20 új cikk megíráshoz sehogy nem fűlött fogam. Másvalamit agyaltam ki. Utólag látszik, hogy nem volt okos húzás.

Újrapublikált, duplikált tartalmak

Közbepillantottam webbirodalmamban. Kezelésem alatt álló több olyan segédblogot is találtam, amelyek már „nem játszott”, de korábban egyes kulcsszavakkal szép helyezéseket értek el és mint ilyenek egy-egy nagy SEO-tuningban voltak segítségemre. Viszont szerepük megszűnt és régóta nem helyeztem el bennük új anyagot. Gondoltam, a szükséges 15-20 cikket átemelem ezekből, a korábban oda mutatott linkeket pedig átirányítom az újraközlés helyére. Ezek alaposan optimalizált, SEO-gondozott tartalmak voltak, okom lehetett feltételezni, hogy új helyükön is szépen muzsikálnak.

DE NEM. A kérdéses kulcsszavakra keresve 1, 2, 3 hónap elmúltával is a régi webhelyek lapjai jöttek a TOP10-ben, az új közlési hely pedig nem volt sehol. Ha nem, hát nem, gondoltam, ez nem jött be – és annyi. Ám nagyobb kér is ért. Míg korábban a weblapom a fontosnak tartott tartalommarketing kulcsszóval stabilan ott volt a Google első oldalán, rohamosan esni kezdett és meg sem állt az ötven valahányadik helyig. De ez még semmi! Lemenő ágba került az addigra a top20-ba került .net végű  blogom is, amely pedig például a tartalommarketing stratégia keresőkifejezésre top10-es volt.

Azaz lényegében az történt, hogy

a duplikált tartalmak miatt nemcsak a közlő hely veszített keresőmarketing értékéből, hanem az is, amelyet korábban linkjeivel támogatott.

Számomra világossá vált, hogy a Google által már indexált és helyezést is szerzett tartalmakat duplikálni tilos – ebből csak baj származhat.

Azóta kármentést végzek. Egyrészt igyekszem sok új, eredeti tartalmú posztot elhelyezni a webhelyen, másrészt a régiek nagyját is átírtam, újraszövegeztem. A külső linkekkel sem fukarkodom, így egyre szaporodik azon kifejezések száma, amellyel most már mindkét domain alatti weboldalalam jól szerepel. Kivéve a tartalommarketing kulcsszót…

Az első közlés és az erősebb közlőhely

Nem ritka a fordított esetek száma sem. Velem gyakran megesett, hogy egy saját blogomban publikált cikkel hiába szerepeltem valamely célzott kulcsszavakkal élpozícióban a találati listán, mert amikor a cikkemet átvette egy erősebb portál, rövid idő alatt ez utóbbi vette át a jó helyezéseket a szövegemmel. Filmkritikáim esetében ezt többször is meg kellett élnem: mivel szerettem volna, ha többen olvassák ezeket, hozzájárulásomat adtam ahhoz, hogy egy nagy forgalmú hírportál egy az egyben átvegye írásaimat a blogomból. És hiába szereztem előzőleg top 10 helyezést mondjuk azzal a kifejezéssel, hogy Karinthy: T. U. K. – Tanár úr kérem – mert ha az erősebb-nagyobb honlap újraközölte jól sikerült filmszemlémet, rövid időn belül ugyanezzel a kifejezéssel az ottani publikációm a saját blogom-béli elé került. Holott az én saját oldalamon külön is figyeltem a SEO-kondíciók megfelelőségére, míg erre a hírportál nem ügyelt különösebben. Ugyanez történt a Meghekkeltem az Arvisurát c. glosszámmal, a másodközlés után szinte azonnal a a második helyre szorultam, és csak komoly munkával (külső hivatkozások) tudtam elérni, hogy visszavegyem elsőségemet.

Az unique content és SEO-érték

Összegzésül valahogy úgy fogalmazhatnék, hogy honlapunkat illetően vagy eleve nagyon magas keresőmarketing értékkel kell rendelkeznünk (és akkor bátran átvehetünk anyagokat), vagy az egyedi tartalom mellett kell elköteleznünk magunkat és tartózkodnunk kell duplikált tartalom közlésétől.


A 301-es átirányítás automatikusan átterel minden bejövő forgalmat egy webhelyről egy másikra és tudatja a Nettel (és a keresőkkel), hogy ez az átirányítás végleges, nem úgy, mint az ideiglenes (302) átirányítás. A 301-es átirányítás általában jobban beilleszthető a keresőoptimalizációs műveletekbe, ami miatt gyakran nevezik ezt keresőbarát átirányításnak.

Az egyedi tartalom a Google keresőoptimalizálás kulcskérdése. A jobb helyezés az unique content első közlőjét illeti. Az így optimalizált honlap SEO-értéke magas. Duplikált tartalom vagy eredeti tartalom? Marketing szöveg, SEO keresőoptimalizálás, egyedi tartalom készítése és elhelyezése, honlap optimalizálás, tartalommarketing, unique content, tartalomépítés, weboptimum

Kulcsszavas keresőoptimalizálás

kulcsszavak: google kereső optimalizálás

Kulcsszavak Google-kereséshez

A magyar weben az internetes kereséseknek kb. 95 % a Google rendszerében indítják a felhasználók, ezzel a világcége nem csupán az online kereskedés fő befolyásoló erejévé és haszonélvezőjévé vált, hanem a weben indított, de utóbb a fizikai valóságban lezajló offline üzleti akciókban is döntő szerephez jutott. Ha egy cég például télikertépítéssel foglalkozik, akkor potenciális ügyfeleinek a nagy részét ma már nem azzal tudja elérni, ha benne van a telefonkönyvben, hanem ha rendelkezik olyan honlappal, amely a keresési listák élén szerepel a szolgáltatást jellemző szavakkal (pl. télikert, télikertépítés, szobakert, üvegház, pálmaház). Bár világviszonylatban más keresőrendszerek (Yahoo, Bing, Yandex) részesedése is jelentős, ám a magyar nyelvű kereséssel kezdődő talál és rákattint akció szinte kizárólag a Google közreműködésével zajlik, éppen ezért a weblapok top helyezését célként meghatározó tevékenység ennek a rendszernek a feltételei szerint zajlik. Helyes tehát a teljes komplex folyamatot ezzel a speciális vonatkozással meghatározni és úgy tekinteni, hogy nem általános értelemben vett weboldal optimalizációról van szó, hanem jellemzően a Google-szempontú keresőoptimalizálás tekinthető annak az eljárásnak, amely révén egy adott weblap keresőtalálati helyezése kedvezően alakul. És ha nevén nevezzük a keresőrendszert, legalább annyira indokolt azt is megnevezni, amire a tevékenység irányul: ezek pedig a kulcsszavak, lévén éppen ezekre nézve szükséges a TOP pozíciók megszerzése.

A kulcsszavas Google-keresőoptimalizálás specifikumai

Hogy melyik weboldal szerepel valamely kulcsszóval a listán az első, második, harmadik stb. helyen, azt – emberi beavatkozás nélkül – az igen gondosan tervezett és folyamatos fejlesztés alatt álló Google algoritmusok döntik el. Talán mondanunk sem kell: a nagy kereső abban érdekelt, hogy az élen olyan weblapok álljanak, amelyek a keresőközönség igényeinek eleget tesznek. A legtöbbször sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik egyazon témát illetően, ezek közül az kerül az élre, amelyik a Google általános és speciális szempontjainak leginkább megfelel. A több száz kritériumból álló szempontrendszert a világcég belső emberein és legfőbb fejlesztőin kívül senki sem ismeri pontosan. Bár léteznek a Google által nyilvánosságra hozott irányelvek és webmestereknek szóló ajánlások, az algoritmusokban táplált tényezők és azok fontossági sorrendje titkos. Nemrégiben egy olyan szakmai anyag is publicitást nyert, amely emberi, szakértői felülvizsgálat esetén szolgál irányadóul és azt rögzíti, milyen ismérvek alapján lehet egy honlapot értékelni, ám ilyen manuális felülvizsgálatra igen ritkán derül sor, a keresőszoftverek algoritmusa dönt, s hogy pontosan mely kritériumok alapján, arra inkább csak tapasztalati tények, kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni. A cég mindeközben új és új segédprogramokat dolgoz ki (ezek száma több tucatnyi), amelyek nem globálisan, hanem speciális faktorok alapján minősítik a honlapokat, a legismertebb ezek közül a Pingvin Algoritmus (Google Penguin Algorithm), amely a website linkprofilját analizálja és olykor szankciókkal sújtja az érdemtelenül élre került honlapokat. Egy-egy új algoritmus élesítésekor vagy a régebbiek frissítésekor-lefuttatásakor a cég főemberei tesznek nyilatkozatokat az aktuális újítási szempontokról, ám ezek gyakorta ellentmondásosak és csak pici szegmensét tárják fel a tényleges kritériumcsomagnak. Ezeket természetesen érdemes nyomon kísérni, a legtöbbet mégis a munka során szerzett tapasztalat jelenti: ez alapján érzékelhetők a legpontosabban, mi fontos, és mi kevésbé az, mi marad és mi változik az rangsorolásban.

Egy biztos: a játékszabályokat A Google diktálja és eközben nem az optimalizációval foglalkozók érdekeit nézi. Eddig ez rendben is lenne: ezek a feltételek, így fogunk dolgozni. Igen ám, de a játékmester időről időre illegálisnak, kerülendőnek, büntetendőnek minősít egyes mechanizmusokat, korábban elfogadott, bejáratott módszereket. Ilyen volt például a link-katalógusokban való regisztrálás. A Nagy Keresőnek sokáig semmi kifogása nem volt az ellen, ha egy weboldal azon a réven jut előre, hogy számos link-katalógusban szerepelteti magát a célzott kulcsszavakkal. 2012-től ez az eljárás szankcionálttá vált és más optimalizálási módszereket kellett alkalmazni. Születtek is kifinomultabb, kreatívabb eljárástípusok. Egy évvel később az algoritmus tovább szigorodott és gyakorlatilag maga a kulcsszavas linképítés (és optimalizáció) vált tiltottá.

Ami azzal járt, hogy azok is szorongatott helyzetbe kerültek, akik a korábban már tiltottnak bélyegzett mechanikus eljárásokat kerülve kellő kreativitással a tartalmi alapú keresőoptimalizálás eljárásait dolgozták ki és alkalmazták. 2013 október 4-én ők is arra ébredtek, hogy szakmailag kifogástalannak gondolt, bőséges tartalommal és sok-sok információval, a korábbi Google-szempontok maximális érvényesítésével futtatott weboldalak Google-helyezései brutális mértékben romlottak.

Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a Google nemcsak diktálja a szabályokat, hanem egyeduralmával élve bármikor meg is változtathatja őket, bármikor keresztülhúzhatja a hozzáértéssel kifogástalanul dolgozó SEO-szakemberek számításait, bármikor semmissé teheti akár sokéves munkájukat és gyakorlatilag azért ró ki büntetést, amit korábban maga engedélyezett (vagy írt elő).

A 2014-es őszi Pingvin-frissítés aztán részben felülbírálta a korábbi verzió kiszabta büntetéseket és sok webhelyet rehabilitált (ezek furcsa módon akkor is visszakerültek a listák élére, amelyek a várakozás éve alatt profilt váltottak), ám a lényeg most is az, hogy

kulcsszavas pozíciókat úgy kell elérnünk, hogy eközben a jellemzően kulcsszavas keresőoptimalizálás legfontosabb eljárásait nem alkalmazhatjuk.

Ez a kapitális ellentmondás sokáig áthidalhatatlan akadályként magaslott a szakemberek elé. A legtöbben egyszerűen nem vettek róla tudomást és folytatták a tiltás alá került módszerek alkalmazását. Szomorú megállapítani, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyéves rövid távon ők jártak jól. Erről részletesebben: Mi kerül a Google első helyére?

Mások a legkockázatosabb eljárástípusokat ugyan kiiktatták munkamódszereik közül, de újakat nem igazán dolgoztak ki helyette, dolgoztak abból, ami a kezükben maradt. Ők sem jártak rosszul: nem bizonyult igaznak sem az, hogy a rövid kulcsszavak helyett ezután az élőbeszédhez igazodó keresőkérdésekre kell válaszolniuk az oldalaknak a jó helyezéshez, sem az, hogy a kulcsszavak szerepeltetése és előfordulási formája a honlapon irreleváns a rangsorolásban. A Google hivatalos nyilatkozói ködösítettek, amikor ilyesmiket mondtak.

Ám mégsem volt fölösleges az én munkám sem, amikor gyökeresen új eljárásokat dolgoztam ki és kezdtem alkalmazni: bár igaz, hogy ezek sokkal több munkával és sokkal lassabban vezetnek eredményre, éppen ezért – láttam be utólag – önmagukban nem elegendőek az ilyen munkához: nem várható egy honlaptulajdonostól, hogy elfogadja: 1 hónapig csak az előkészületek folynak, és további 2 hónapig alig lesz változás a helyezések terén. De amikor majd készen a teljes támogatói rendszer, vagyis a 4-5, hónapban, hűha, na majd akkor….

Végül arra az álláspontra jutottam, hogy vegyítenem kell a régi (részben akár tiltott) metódusokat az újabban (2014-2015-ben) kidolgozottakkal. Így most nagyjából ezek szerint ez elvek szerint végzem a googleoptimalizálást:

A kulcsszavas Google-helyezések javításában

  • fő hangsúlyt az általam kidolgozott organikus keresőoptimalizálás kap, ez képezi a munka alapját és keretét, ez határozza meg a SEO-stratégiát
  • a honlaptartalom optimalizálásában
    • nagyrészt visszatértem a klasszikus módszerekhez és érvényesítem a kulcsszavak megfelelő reprezentációját – de eközben fokozottan ügyelek a változatosságra, a halmozások és ismétlődések elkerülésére
  • a linkprofil felépítésében
    • az ugyancsak általam kidolgozott diszperzív és derivált linképítést részesítem előnyben – ez ugyan a kulcsszavas pozíciójavítást nagyon lassan eredményezi, viszont igen erősen javítja a céloldal internetes autoritását, hitelességét – a magas értékek birtokában aztán a helyezések is könnyebben jönnek és stabilabbak maradnak
    • nem vetem el teljesen a kifejezetten kulcsszavas linképítés módszerét sem, de ügyelek arra, hogy ez ne legyen túlságosan koncentrált, tömény – és arányaiban ne dominálja a folyamatot
    • igen korlátozott mértékben, de újabban szükségesnek gondolom a tiltottnak mondott módszerek alkalmazását: például a szakmai katalógusokban való link-elhelyezés igenis hasznos lehet, de ezek nem léphetik túl az összes link 1-2 %-át
  • a közösségi keresőmarkatingben
    • a korábbinál tudatosabban használom a tartalom- és linkmegosztó rendszereket

Ami pedig magukat a kulcsszavak fentebb említett reprezentációját illeti:

Kulcsszavak szerepeltetése a weboldalon

Ez a legkényesebb kérdések egyike. Nem jó, ha túl sok van, de az sem jó, ha nincsenek kihasználva az előfordulásra alkalmas lehetőségek. Ugyanakkor az is kontraproduktív, ha mindig mindenütt ugyanaz vagy ugyanazok a szavak szerepelnek. Én általában két általános szempont figyelembevételét tartom fontosnak:

  1. Ha van rá mód, szerepeltessünk kulcsszót a domainban, az oldal nevében (title), a leírásban (description), a keywords tagben, h1 és h2 címsorban, képek fájlnevében, alt és title tagjában, belső és kimenő linkszövegben, link title tagjében, felsorolásban, táblázatban, táblázat caption tagjében, használjuk félkövér és dőlt kiemeléssel… És persze simán, csak úgy, a folyószövegben
  2. DE eközben okosan vigyázzunk arra, ne mindig ugyanúgy és ne mindig ugyanaz a steril kulcsszó szerepeljen az előfordulásokban. Variáljuk a kontextust, a nyelvi alakokat, összetételeket, az írásmódot, használjunk egybe- és különírt alakot, ékezetes és ékhiányos formát, legyenek többes számú és ragozott alakok, váltogassuk a szavak sorrendjét. Ahol pontosan a tiszta kulcsszót használjuk, tegyünk elé-mögé más szavakat, ha az oldal címe maga a kulcsszó, ott a szöveg h1 címe már ne pontosan ez legyen, variáljunk a képek és linkek esetében is, stb. stb. Tehát: minden előfordulási lehetőséget használjunk ki, de ne halmozzuk túl és ne ismételgessük ugyanazokat az alakokat.

A külső linkek kulcsszavai

A diszperzív linképítés lényege, hogy kulcsszavas oldalra nem kulcsszóval lövünk, illetve lövünk kulcsszóval is, de mellé. Mivel ez a módszer szakmai titkaim közé tartozik, mindent nem árulok el róla, csak annyit, kulcsszavas linkek hiányában is lehet a le sem írt kulcsszóval optimalizálni. Cirka másfél év alatt többször kipróbált módszer – működik!

A derivált linképítés lényege, hogy nem magát a céloldalt, hanem a céloldalra linket küldő oldalt hivatkozom más oldalakról kulcsszavas linkekkel. Hatványozottan több munkát jelent és azzal a nem túl kívánatos mellékhatással járhat, hogy saját segédoldalunk beelőzi a voltaképpeni céloldalt. Óvatosan hát az ilyesmivel.

Ez a szoródásos és származtatott linképítés igen széles lehetőséget nyújt a kulcsszóhasználatban a teljes negligálástól a töményen kulcsszavas anchor text alkalmazásáig.

Kulcsszavas kontextus

Újabb szakmai titok. Minden optimalizációs projektum esetében gondosan ügyelek arra, hogy a hivatkozó (linket küldő) webhelyek magukra öltsék a hivatkozott (belinkelt) honlap jellegzetességeit, mi több, ez lényegi elemükké váljon. Ez biztosítja, hogy a linkelhelyezés ne keltse manipuláció gyanúját, hanem természetes utalásnak, hivatkozásnak tűnjön. A kulcsszavas kontextus kiépítése a legkényesebb szakmai feladat. Lásd még ezen a néven is, saját terminus technikusom alatt: a jellegzetesség rálényegítése (arvisura).

Keresőoptimalizálás – kulcsszó, kulcsszavas keresőoptimalizálás, keresési kulcsszavak, linképítés, keresőtalálati helyezés, weblap optimalizálás, link elhelyezés, weboldal tartalmi javítása seo-szempontok szerint